„A médiában szeretnék elhelyezkedni” – hallottuk már sokszor sokak szájából, ami miatt mára már kissé közhelyes is lett a mondat. Az igazság azonban az, hogy ezen a területen számos karrierút létezik a hírszerkesztőtől a műsorvezetőn át a kreatív producerig. Egyben azonban mindegyik megegyezik: akik igazán jók a szakmájukban, azok birtokában vannak a (televíziós) műsorkészítéshez szükséges tudásnak és gyakorlatnak. Interjú oktatónkkal, Horváth Csaba kreatív producerrel, aki a televíziós szakma teljes spektrumát ismeri.
Kik a televíziós műsorkészítők? Milyen feladatok tartoznak ide?
A televíziós műsorkészítésen belül számos munkakör létezik a szerkesztő-riportertől a felelős szerkesztőn át a kreatív producerig – és akkor még csak a tartalmi rész legfontosabbjait említettem. Valójában még sokszínűbb a terület, hiszen televíziós műsorkészítőként dolgozik például egy szereplő-koordinátor, egy castingszakember, az operatőr, a vágó, a műsorvezető és a gyártásvezető is. Ami közös bennük, hogy mindegyikük szorosan együttműködik a tartalomért felelős stábtagokkal – leegyszerűsítve a szerkesztőkkel –, és kölcsönösen kiegészítik, segítik egymás munkáját. Egyik sem tud hatékonyan működni a másik nélkül.
A műsorkészítés adja tehát gyakorlatilag szinte minden televíziós pozíció alapját?
Azt legalábbis kijelenthetjük, hogy bármilyen szerepkörben is vesz részt valaki a televíziózásban, a műsorkészítési ismeretek fontosak számára. Legyen szó egy sales munkatársról, vagy a marketingkommunikációs osztályon dolgozó kollégákról, nekik is fontos tudni, hogy a kitűzött célt, nevezetesen, hogy sok nézőhöz juttassunk el jó műsorokat, hogyan érhetjük el: hogyan gondolkodnak erről a tartalmi felelősök, milyen módszerekkel dolgoznak és milyen szempontokat vesznek figyelembe a döntéseik során.
Milyen műsorokról beszélünk? Mennyiben más a feladat egy hírműsor esetében, mint mondjuk egy szórakoztató tartalomnál?
A kurzus során a nem fikciós tartalmakkal, műsortípusokkal foglalkozunk. Ezen belül pedig két nagy egységgel: a hír- és hírháttér, illetve a szórakoztató műsorokkal. A kurzus első felében sorra vesszük majd a hírszerkesztéssel, a hírműsor szerkesztéssel és az infotainment műsorok készítésével kapcsolatos tudnivalókat, a második felében pedig alaposan elmélyedünk a reality-k, a kvíz- és gameshow-k, a tehetségkutatók és a nagyszabású showműsorok világában. Mindegyik műfajnak, műsortípusnak megvannak a sajátosságai, ugyanakkor – ez majd a kurzus során jól látszik –, a különböző műfajokban alkalmazható tudásanyag nagyon is összefügg és egymásra épül. Ezért is indulunk majd a legkisebb egységtől, a hírtől és fokozatosan eljutunk az egész estés nagyszabású showműsorokig – akár csak a Tetrisben, szépen egymásra építjük az egyes elemeket.
Tudnál egy-két konkrét példát mondani? Milyen sajátosságai vannak egy hírműsornak és miben más egy szórakoztató műsor?
Ami talán a legmeghatározóbb: a hírműfajban feltárjuk és közvetítjük azt, ami már megtörtént. A szórakoztató műsorokban viszont – a szereplőkkel együtt persze – mi magunk alkotjuk meg a történetet, olyasmit hozunk létre, ami korábban nem volt: Majkát még senki sem ismeri Ózd határán kívül, Oláh Gergőt még nem fedezték fel egy tehetségkutatóban, Csobot Adél még sosem nyert táncversenyt, a „szomszéd postás” pedig még sosem nyert 20 milliót egy kvízműsorban. Ettől az alapvető különbségtől nem több vagy kevesebb egyik a másiknál, hanem egészen más a feladat, egészen más a hangvétel és a műsorkészítői attitűd, egészen más a munkafolyamat a két területen. Nagyon izgalmas mindkettő, egy szakember számára pedig komoly előny, ha a televíziós műsorkészítés minél szélesebb spektrumára rálátát – ezért is igyekszem majd komplexen beszélni minderről a kurzuson is.
Egy új történet létrehozásában, egy ilyen alkotófolyamatban mennyire van szabad kezük a műsorkészítőknek? A legtöbb hazai műsor valamilyen licenc alapján készül, mennyire lehet itt jelen az alkotói szabadság?
Általánosságban nem igazán fogalmazható meg, hiszen minden licenc és minden licenctulajdonos más. Van amelyik többet, van amelyik kevesebbet enged. A formátumok alapvetésein nyilván nem lehet változtatni, de nem is szükséges, hiszen ha nem hiszünk benne, akkor nem kell megvenni. Azon viszont mindig érdemes gondolkodni, és egyeztetni a licenctulajdonossal, hogy mitől lesz ez a magyarországi közönség számára is – akár éveken át – vonzó tartalom. Erre többnyire nyitottak a formátumtulajdonosok, hiszen nekik is érdekük, hogy a műsoruk sikeres legyen. Persze volt olyan, hogy szerintem jó ötletünk volt, mégsem akceptálták, és olyan is, amikor ők maguk is lelkesek voltak a formátumot fejlesztő ötleteinktől.
- Sőt, előfordult, hogy a magyarországon született ötleteket aztán nemzetközi szinten is átvették azzal, hogy „Magyarországon így csinálják, és jól működik” – ez komoly elismerés volt.
Melyik volt ez a műsor és újítás, elárulhatod?
Persze, ez nem titok, a Bezár a Bazár című gameshow esetében például nagyon elismerően beszélt a formátumtulajdonos képviselője a játékfejlesztéseinkről. Minden évad végén elkérték az itt fejlesztett játékok „receptjét”, és a nemzetközi pool részévé tették azokat. De mondok másik példát is: a Dancing with the stars című nagyszabású show formátum-tulajdonosa, a BBC, minden évben tart egy nemzetközi workshopot, hiszen az a show már több mint 50 országban fut, bőven van tapasztalat, bőven vannak jó gyakorlatok, amikről érdemes beszélgetni. Az első magyarországi évad után kiemelt példa volt ezen a workshopon a magyar kreatív csapat által készített úgynevezett intro, ami elindította az egész – azóta is elég sikeres – magyarországi műsorfolyamot.
Szóval, a licence műsorokról és készítőikről sokszor hallok lesajnáló véleményt, sokan azt gondolják, a hazai tévéseknek semmi dolguk ezzel, csak szolgai módon végre kell hajtani, ami a műsor úgynevezett bibliájában áll. Ez vaskos tévedés: a fenti példák is jól mutatják, hogy bőven van mozgástér a kreatív szakemberek számára. A néző pedig a figyelmével jutalmazza azt, ha – akár egy általa már külföldről ismert formátumban – érdekes, izgalmas hazai újítást lát.
Az eddig beszélgetés alapján egy elég szerteágazó területről beszélünk. Milyen képességek, kompetenciák szükségesek egy ilyen szakmához?
Korábban egy ingyenes webinarra összegyűjtöttem öt hard és tíz soft skillt, amiket a kurzuson is végigveszünk majd, amikor a karrierlehetőségekről beszélünk. A soft skillek közül kiemelném a kreativitást, a csapatmunkát, a stressztűrő- és problémamegoldó képességet. A kreativitást talán nem kell részletezni: nap mint nap alkotómunkát végzünk. A csapatmunkát azért emelem ki, mert nincs olyan munkafolyamat, amiben ez nélkülözhető lenne. És bizony nagy szükség van a stressztűrésre is, mert mindig nagyon szorosak a határidők, amik mozdíthatatlanok: a szombat este nyolc óra, az szombat este nyolc óra. Az eljön minden héten, történjék bármi. Itt van például a Dancing with the Stars élő showja, ami egy végtelenül összetett feladat, egy 150-200 fős stáb dolgozik rajta hétről hétre, szinte állandóan változó körülmények között. Itt nagy szükség van arra, hogy az ember bírja a feszített munkatempóval járó stresszt.
Mondok egy konkrét, igaz kissé extrém példát: a Dancing with the Stars első évada – talán még emlékeznek a nézők – kissé átjáróház volt, a COVID miatt hol kimaradtak versenyzők, hol visszatértek a karantén letelte után. Valójában nem estek ki a versenyből, tehát nem lett volna igazságos, ha csak azért, mert megbetegedtek egy világjárvány idején, a gyógyulásuk után nem folytathatták volna a versenyt. El lehet képzelni egy ilyen turbulens időszakban a műsorkészítést: sokszor csütörtök délre állt össze, hogy mi fog történni szombaton, így pedig sok szempontból 7 nap helyett 2-3 nap alatt kellett összerakni a show-t a megszokott minőségben. Ez sehogy máshogy nem lehetséges, csak ha mindenki nagyon összekapja magát és bírja a zsinórban 12-16 órás munkanapokat. Ez egy izgalmas, de talán nem meglepő, ha azt mondom, hogy ezzel együtt fizikailag és lelkileg is rendkívül megterhelő időszak volt.
Ezt már érintettük, de térjünk még kicsit vissza rá: az a tudásanyag, amit a kurzus nyújt milyen területeken, milyen szakmákban segít, hol lehet elindulni?
A nyilvánvaló válasz, hogy televíziós műsorkészítőként. De ha kitágítom a kört, akkor mondhatjuk azt, hogy mindenkinek hasznos, aki – a már-már közhelynek számító kifejezéssel élve – a médiában szeretne dolgozni és/vagy tartalomgyártással szeretne foglalkozni. A kurzus egy nagyon erős elméleti alapot nyújt a korábban említett televíziós műfajokkal kapcsolatban. Emellett nagyon sok gyakorlati szempontból hasznosítható tudást és tapasztalatot is igyekszem átadni. Szóval, aki a média bármely területén képzeli el a jövőjét, akár rádiós hírszerkesztőként, televíziós hírműsor szerkesztő-riportereként, valamilyen magazinműsor felelős szerkesztőjeként, vagy a szórakoztató műfajban szeretne alkotni, mindegy is milyen munkakörben, annak mindenképp hasznos lesz a kurzuson megszerezhető tudás. De ugyanígy azoknak is, akik – és ezt se felejtsük ki – online tartalomgyártóként vagy influenszerként képzelik el a jövőjüket. Sőt, ma már az is megeshet, hogy valaki egy olyan céghez kerül, ahol komplett tartalomkészítő csapat van, amely ontja magából az TikTok videókat, vagy épp a céges eseményvideókat. A műsorkészítéssel kapcsolatos tudás ezeken a területeken is jól jöhet.
A gyors karrier, vagy lassú építkezés a jellemzőbb a televíziós szakmában? Mire számíthat az, aki elvégzi ezt a kurzust?
Mindkettőre van példa, hogy mást ne mondjak a leglátványosabb feladatkörben, a műsorvezetők között is:
- van, aki berobban a semmiből, mint annak idején Majka, van, aki egész más pályára készül a „Kisképzőre” jár, aztán mégis egy TV-stúdióban találja magát, mint Tilla. Vagy épp elképesztő szorgalommal és kitartással végigjárja a műsorkészítői ranglétra minden egyes fokát a gyakornoktól a felelős szerkesztőig, és tökéletesen felkészülten várja a lehetőséget, ami meg is érkezik: ez történt Ördög Nórával, aki nem véletlenül lett sikeres vlogger is – nem elégedett meg pusztán azzal, hogy tehetséggel áldotta meg a sors, emellett mindent megtanult a műsorkészítésről, tartalomgyártásról.
Ezekből a példákból is látható, hogy nincs titkos recept, és egyelőre senki sem írta meg a „Hogyan legyünk műsorvezetők 10 nap alatt” című könyvet. Szerencsés emberek azok, akik befutnak? Minden bizonnyal. De szerintem szerencsés az tud lenni, aki készen áll rá, vagyis felkészült – ez esetben szakmailag.