Csak a daramelót helyettesítheti a gépagy vagy minket is? | SKVOT
Skvot Mag

Csak a daramelót helyettesítheti a gépagy, vagy minket is?

Több idő marad a nem gépesíthető kreatív folyamatokra – jobbára ezzel az optimista felhanggal tekintettek a mesterséges intelligencia és a kreatívipar találkozására az idei AI Summiton – ahol előadónk is felszólalt –, de voltak aggódók is. Riport.

Csak a daramelót helyettesítheti a gépagy, vagy minket is?
card-photo

Tarnay Kristóf Ábel

a SKVOT szerzője

24 szeptember, 2024 Cikkek

„Hülye vagy és te fogod leváltani az emberiséget?” – idézte fel Puzsér Róbert, hogyan reagált arra, amikor egy, mesterséges intelligenciát (MI/AI) használó képgenerátor bár jó kubista képet generált neki, arra már nem volt képes, hogy egy combcsizmát levegyen arról, helyette új grafikákat gyártott, még több combcsizmával és egy random csillárral. A kérdés egyébként nála költői, a publicista ugyanis biztos benne, hogy az MI le fogja váltani az emberi munkaerőt, a kérdés szerinte csak az, mely szakmák maradnak a végére. Ennél jellemzően azért optimistább volt a légkör a 2024-es AI Summiton. A párhuzamosan futó előadások mindegyikét természetesen nem meghallgatva, de a diskurzus jellemzően arra futott ki, hogy az MI-megoldások használatához gyorsan fel kell zárkóznunk, de a gépagy jól alkalmazva elsősorban nem minket cserél majd le, hanem az átkozott repetitív feladatainkat, ami után több energiánk marad a kreatív munkákra. A kritikus ezzel együtt sem maradt egyedül az aggodalmaival.

Nem új világ, hanem eszközök

Kőteleky Aywee, a Friendly ügynökség kreatívigazgatója az egyik panelben például azt mondta, az MI segít nekik a narrációk felvételében, a képalkotásban és a szövegírásban is, így több idejük marad a koncepciókon gondolkodni. „Segít nekünk az MI letesztelni például, hogy amit kitaláltunk, olyan kampány létezett-e már korábban. Amikor az ilyen kutatómunkát kiváltja az MI, akkor nincs rajtunk akkora időnyomás, sokkal több időnk marad a prezentációk, vizuálok jobb kidolgozására vagy akár több kreatív ötletre” – fogalmazott Kőteleky utána kérdésemre. „Amióta az MI-vel foglalkozom, két ügynökségnél is voltam, két év alatt nem szűnt meg állás miatta. Sokkal inkább az emberek munkája vált könnyebbé ezzel az eszközzel a kezükben.” Zámbó Anna, a Republic Group tartalmi igazgatója ugyanezen a beszélgetésen ezt úgy fogta meg, hogy azt a „daramelót” lehet az MI-vel helyettesíteni, ami mindenkit blokkol, aki kreatív területen dolgozik. Mint mondta, bár a ChatGPT nyelvalkotó képességei magyarul még a „so-so” kategóriába esnek, vannak olyan válaszai, amik neki órák alatt sem jutnának eszébe. Azt is említette egy ponton, hogy az MI-vel hatékonyabbá tett munka a kiégést is csökkentheti. 


Szövegíró-képzésünk előadója, Tóth Zsófi hangsúlyozta, hogy ahogyan régen papír jegyzetekkel fejlesztette a saját szövegeit, a ChatGPT által kidobott szövegeket sem kell egy az egyben elfogadni, de azzal, hogy specifikus területekre irányítható a figyelme, már nem kell órákig kutatni. Keresztessy Zoltán, a PFR Group marketingigazgatója ugyanitt azt is kiemelte: kell az a szakembergárda, aki az MI-outputokról eldönti, milyen összedolgozással, filterezéssel lehet belőlük végleges anyag, de a működést már most hatékonyabbá teszi. „A metaverzum látványos lufi volt és kipukkadt, de a ChatGPT-hez és a Midjourney-hez hasonló MI-rendszerek tényleg hasznosak. Nem egy új világot hoznak létre, hanem eszközök számunkra, amiket akár kombinálva végtelen módon tudunk használni, szóval ezek a jövőben is a segítségünkre lesznek” – húzta alá kérdésemre Kőteleky Aywee. Aki a panelben azt is megemlítette, a generált képeket sem használják fel egy az egyben, ám azok is izgalmas ötleteket szoktak adni. Például, hogy meghökkentő, ha az urbanizációt graffitis fatörzsekkel kivisszük a természetbe – de ez már egy másik előadáson hangzott el.

„Két éve vagyunk benne a LLM-őrületben, de még nem tisztult le a piac. Modellek szintjén már látszik, kik a nagy szereplők, a felhasználás terén viszont még mindenki próbálkozik” – teszi hozzá Szabó János, a Saatchi & Saatchi Budapest Product Director munkatársa. „Nálunk az a jellemző, hogy ugyanaz a csapat egyre több országot kezd el kiszolgálni, egyre nagyobb mennyiséget fog tudni felvenni. Az MI-vel járó költségcsökkentés inkább extra bevételként jelentkezik” – feleli arra, rúgtak-e ki már bárkit tőlük a gépagy miatt. Persze ez azt jelenti, hogy ha náluk nem a válasz, viszont ők ugyanannyi emberrel több ügyfelet szolgálnak ki, akkor logikusan a konkurenciánál lehetnek emiatt leépítések, esetleg valamilyen versenytársuk létre sem jön. Szabó János azt látja, sok ügyfél abban is gondolkodik: két-három év múlva ügynökség bevonása helyett az MI-nek köszönhetően házon belülre szervezhetik át a marketingjüket, ez számukra a legrosszabb forgatókönyv.

Résztvevők az idei AI Summit egyik helyszínén, a Magyar Zene Házában.
(Fotó: Indamedia)

A középszerűt már most vagy pár év múlva hozza

Puzsér az igazán kreatív munkát végzőket és az igazi művészeket nevezte meg, akik szerinte a legutoljára lesznek helyettesíthetők, de azt nem mondaná rájuk sem, hogy egyáltalán nem azok. Szabó János a saját előadásában arról beszélt: jelen van egy félelem a megváltozott szerepekkel kapcsolatban, de a personal touch (személyes színezet) bevitelére továbbra is lehetőséget kell hagyni a kreatívoknak. Később kérdésemre azt mondta, ő középtávon abban hisz, hogy az MI-hez kelleni fog az emberi hozzáadott érték, de az is egy lehetőség, hogy ránk már nem lesz szükség. „Több helyen már egy szöveghez vagy layouthoz az MI válogatja össze a kombinációt és az éppen legjobbat mutatja meg a felhasználónak, végső emberi jóváhagyás nélkül” – érzékelteti. Ugyanakkor ennek egyelőre egy jelentős korlátja, hogy az MI alapvetően hatékonyságra van trenírozva, nem pedig kreativitásra, így, ha nem nyaggatjuk sokat például specifikusabb fókuszpontokkal, akkor gyorsan hozza a középszerűt. „Ha mindenki az MI-re bízza a munkát, akkor lesz ezer anyagunk, de mind olyan átlagos lesz. Úgyhogy arra a készségre, hogy a personal touchodat hogyan tudod úgy belevinni, hogy többet hozz ki az MI-ből, úgy rátekintve, mint ahogy eddig egy gyakornokot is instruáltunk, arra szerintem továbbra is szükség lesz” – magyarázza. Szabó szerint egyre inkább az MI ötleteit kell majd megítélni és finomhangolni, ezáltal „egy junior is egy kicsit kreatívigazgatói fejjel fog dolgozni”. Ez persze rengeteg új kihívást eredményez, egy MI-t például egészen más brieffel kell ellátni, mint egy hús-vér kollégát, magyarázza.

A kerekasztalon az is felmerült, hogy egy ponton az embereknek csömöre lesz a sok MI-kontenttől és ahogyan sokan a kézműves fagyihoz nyúlnak vissza, úgy az lesz a menő, ha egy reklámfilmnél kiírják: az élő szereplőkkel forgott. Zámbó Anna azt is felvetette, hogy mi lesz, ha ügynökségek úgy versenyeznek tenderekért, hogy ugyanazokat a rendszereket promptolják. Ám Kőteleky Aywee szerint most is kiszórják azokat a banális ötleteket, ami jó eséllyel más ügynökségeknek is eszébe juthatott, így azzal is lehet számolni, mik azok, amiket a konkurenciának is kidobhatott a gép. „Beszélgettem olyannal, aki szerint csak hatékonyabb lesz a munka és az MI kiveszi a nem annyira izgi, de kötelező melókat az emberek kezéből, viszont mások azt mondták marketingügynökségektől, hogy a középszerű munkát végző embereknek borzasztóan nehéz lesz” – összegzett kérdésünkre a konferencián résztvevő Polgár Luca generatív MI-vel foglalkozó specialista. „Egy nem kiemelkedő juniornak, aki nem dolgozik egyetem alatt, szinte lehetetlen lesz egy ügynökségnél elhelyezkedni, mert nekik a komplex projektekre kell majd nagyon erős szakember, nem pedig a kis melókra juniorok, azokat megcsinálja a ChatGPT.” 


Voltak viszont olyan vélemények is, hogy a kezdők helyzete még könnyebb is lehet. Keresztessy Zoltán például a fent idézett panelben arról is beszélt: lehet, hogy ő kevésbé tud adaptálódni mondjuk a ChatGPT valamelyik konkurenséhez, mint egy junior, aki viszont kipróbál mindent. Kőteleky Aywee pedig azt tette hozzá: ma egy rutintalan kezdő kollégájának könnyebb „kiszednie az agyából” egy elképzelést, mint amikor anno neki kellett először a Photoshopban vonalakból és képekből megalkotnia valamit – ma már beírja, hogy legyen ott egy hegy és ott lesz. Ráadásul Tóth Zsófi szerint míg gyakran nincs idő a mentorálásra, az MI-visszajelzések erősíthetik a pályakezdőket. Zámbó Anna pedig azt említette meg, hogy az ügynökségekben a gyakornokoknak és a junioroknak alapvetően van egy előnye, hiszen a marketing gyakran a trendekről szól a szakma, amelyekben ők gyakran jobban benne vannak, mint az idősebb kollégáik. Szerinte a jó szakemberek meg fognak maradni a pályán, hiszen ők hozzá tudnak tenni az MI-ből „kieső” anyaghoz, a középszerű kollégák munkáját viszont már pár éven belül hozni fogják az ilyen rendszerek. Később azt is hozzátette: aki közepes gyakornok, az jó eséllyel utána sem lesz kiemelkedő, így talán rossz szakmát választott. 

Az írók a legvédettebbek?

Halálos fenyegetéseket is kapott, erről beszélt az eseményen Vanicsek Olivér, aki egy MI-alapú forgatókönyvíró szoftver, a Storywork cégének tulajdonos-vezérigazgatója. A félelem szerinte ugyanis az, hogy az általa csak hányásdraftként emlegetett MI-vázlatokat csak pár író fogja majd a jövőben polírozni. Pedig Vanicsek az írókat látja a legvédettebb csoportnak, az MI ugyanis nem tud ténylegesen érvelni és nincs a gépben szellem úgy, ahogyan a sci-fikben elképzelték. Vagyis egy komplex regényt vagy egy teljes forgatókönyvet például elég nagy kontextusablak híján nem tudna megírni és a géppel mímelt karakterek az MI fejlődése ellenére sem működnek jobban és az érzelemkeltést is csupán imitálni tudja a rendszer. Puzsérhoz hasonlóan ő is azzal példálózott, hogy ha a gép Tarantinót akarja imitálni, akkor tele fogja káromkodni az anyagot, de nem fogja érteni, hogy miért. 

Ugyanakkor elmondta, hogy például a script felolvasását imitáni tudja a rendezőnek vagy éppen egy profi pitch decket, azaz bemutatkozó prezentációt is létre tud hozni, ahogyan a producereknek prezentálható ajánlóvideót is generálni tud a tervezett filmhez. „Mi ott engedjük el a kezüket, ahol a kreativitás elkezdődik” – fogalmazott a cégtulajdonos, aki a felhasználók által készített filmek piacának felnövésére is számít. Ez persze nem azt jelenti azt, hogy innentől mindenki rendező lesz, hiszen Word és papír is szinte bárkinek rendelkezésére áll, mégsem mindenki író – ezzel már Princz Ágoston, az Alma Matters Production Kft. kreatív producere példálózott egy másik panelben. Viszont Dancs Tamás, a Digic Pictures művészeti igazgatója egyebek mellett arról beszélt: ha a „kulimunkát” rá tudjuk bízni a gépre, akkor egy karakterrajzolónak több energiája lesz például szabásmintákat készíteni vagy a karakterek hajával foglalkozni. 

Kondacs András filmrendező, az Animatiqua alapító-ügyvezetője szerint a dublőröket viszont könnyen lehet helyettesíteni és az operatőrök nagy is veszélyben vannak az MI miatt, de úgy látja: a nagy stúdiók is. Arról is beszélt: a „költségzabáló” CGI-on 30-40 százalékot is lehet akár spórolni, és az utómunkán is sokat lehet faragni, olyan megoldások viszont még nincsenek, amelyekkel egy 90-120, de akár egy 15 perces filmet úgy lehetne megvágni, mintha azt egy kreatív elme szerkesztette volna. Szerinte a veszélyeztetett munkákból például a rendezésbe, a történetmesélés és a képalkotás nem helyettesíthető területeire kell átmentenie magát a filmeseknek, illetve a szabályozáson is sok múlik. Hidvégi Zoltán, az Umbrella Collective Gyártóház alapító-vezérigazgatója a retusálást is a helyettesíthető munkák közé sorolta és azt is hozzátette: ahogyan az MI egyre jobb állóképeket generál, az emberek belépési küszöbe is megnő például storyboard rajzolásakor. Princz pedig arra számít: a kreatívszakma is fejlesztői irányba megy el, vagyis egyre inkább szól majd a modelleket betanításáról.

Számos helyszínen zajlottak egyszerre az előadások és a panelbeszélgetések. A képen éppen Tálas Dávid Promptmaster-ügyvezető workshopja látható. (Fotó: Indamedia)

Hírnév-gyilkossági kísérlet

Az MI-szolgáltatások language machine-ek, nem truth machine-ek, azaz nyelvi gépezetek, nem olyanok, amik feltétlenül az igazságot köpik ki – hívta fel a figyelmet Jim Egan, a Financial Times Strategies főigazgatója. Be is mutatott pár korai balesetet, mint amikor a Guardian renoméját azzal rontotta a Microsoft, hogy az Edge böngészőből ismert híraggregátor oldalára úgy húzott be egy gyilkosságos hírt, hogy az MI-je generált mellé egy szavazást, hogy az olvasók szerint vajon gyilkosság, baleset vagy öngyilkosság végezhetett a tragédia áldozatával. De megemlítette természetesen az üzleti kieséseket is az MI-összefoglalókból tájékozódó emberek elmaradozó kattintásai és előfizetései miatt. Ellenpéldaként pedig olyanokat hozott fel, mint hogy a Hürriyet török napilap online kiadása automatikusan az újságírók keze alá tesz egy sablont az arrafelé gyakori földrengéseskről szóló cikkekhez, náluk pedig egy az előfizetők egy szöveges keresővel találhatnak válaszokat a lap archívumában. 

A Verdens Gang norvég bulvárlap a bűntények illusztrációját oldotta meg gépi tartalommal, a holland közmédia pedig a John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök elleni merényletről való megemlékezéshez MI-vel alkotta újra annak az azóta már elhunyt tudósítójának a hangját, aki annak idején beszámolt a tragédiáról – sorolta a felhasználásokat. Felhozta a NewsGPT nevezetű hírszájtot is, ahol nem csak a tartalom ajánlása, de a létrehozása is géppel történik. A nagy port kavart pereket is megemlítve egyebek mellett arra futtatta ki a témát, hogy azt kell látni, az MI hogyan támogathatja a médiacégek meglévő stratégiáját, az újságírás milyen új formáit hozhatja el és hogyan tudja az MI elkülöníteni a szívonalas híranyagokat a szeméttől. „Belátható időn belül semmilyen médium esetén nem lehet elkerülni, hogy akár a digitális, akár a nyomtatott sajtótermékek elkészítéséhez szükséges háttérmunkákban, sőt, várhatóan a tartalomban is megjelenjen az MI, a kérdés az, hogy ez milyen mélységben épül be” – mondta kérdésemre Szabó Gergely, a Blikket is kiadó Ringier Hungary Kft. AI-nagykövete. A vállalat anyacége egyébként a szerkesztőségi munkát támogató saját MI-fejlesztéseken dolgozik jelenleg is. „Olyan értelemben már most is beépült, hogy vannak az újságírást támogató MI-eszközök a forráskereséshez és más, repetatív folyamatokat kiváltó megoldások. De az is nagyon közeli jövő, hogy a szövegben is benne legyen.” Szerinte így több energiája maradhat az újságíróknak mélyebb cikkeket írni.

A cégvezetők nagyon be akarják vezetni az MI-megoldásokat, de a hosszú távú hatásokra is figyelni kell, hiszen könnyű túltolni – erre hívta fel a figyelmet egy médiás panelbeszélgetésen Szigeti Péter, a 24.hu-t is üzemeltető Central Médiacsoport Zrt. portfólió-igazgatója. Úgy egy hónapja például a hazai médiában is feltűnt, milyen groteszk végeredménye lehet a gyors gépesítésnek. „Lakatos Ticián búcsúztatása és a Ferrari modellváltása” – hangzott a Frisshirek.hu egyik MI-generált hírének címe. Szabó Gergely szerint ez náluk azért nem történhet meg, mert az MI-tartalmakat semmiképpen nem engednék ki emberi kontroll nélkül és a jelenlegi irányelveik szerint ez így is fog maradni. Ilku Miklós, az Sportal.hu főszerkesztője a veszélyek közt említette meg, hogy az MI még jobban szétszakíthatja a médiát, hiszen míg a nagy cégek még jobbak lesznek általa, a kisebb versenytársak lemaradhatnak. Szigeti Péter pedig arról is beszélt, filozófiai kérdés, hogy az MI forrásnak számít-e, de ha később a cikkek írásához felhasználják majd, akkor azt biztosan jelölni fogják – utóbbit a Ringiertől is kiemelték. 

Értelemszerűen az ilyen konferenciák fontos networking-helyszínek is.
(Fotó: Indamedia)

Nem egyszerű, mit véd a jog

Bőven nem ez az egyetlen pont, ahol hamar filozófiai síkra terelődnek bizonyos dilemmák. Egyre kevésbé egyértelmű már például a válasz arra a kérdésre: kit tekintünk jogi szempontból alkotónak. Míg egy embernek például idehaza elég összefirkálnia egy lapot, hogy szerzői jogilag védett művet kapjon, addig a generatív MI bármilyen kidolgozott képet is generál, az közkincsnek számít. Ugyanakkor, ha van a folyamatban emberi alkotás is, ha a gép csak minket támogat, akkor már vonatkozik a végeredményre a szerzői jog – erről Dr. Karsay Enikő ügyvéd beszélt a rendezvényen. Hozzátéve, hogy Kínában például volt már rá példa, hogy egyedi elbírálással elismerték az MI fejlesztésébe tett munkát szerzői jogi szempontból és New Yorkban már 2018-ban árvereztek el MI-festményt. A jogász szerint érdemes egy spektrumon felfogni a kérdést, amelynek egyik véglete a teljesen gépi, a másik pedig a teljesen általunk kreált tartalom. Utóbbihoz közel, de már beljebb áll például az, ha MI-s helyesírás-ellenőrzővel írunk. De elmondása alapján akár egy MI-nek megadott komplexebb promptot is védhet a szerzői jog, ahogyan azt az alkotást is, amelyhez csak beszélgettünk a rendszerrel és aminek a megalkotásához az csak inspirált minket. Ugyanakkor hiába ütünk be 66 promptot, ha a végső művet az MI készíti, az nem védett, ám, ha az MI által készített képeket a szerző a saját koncepciója mentén rendezi össze egy képregénynek, az már igen – érzékeltette a helyzet összetettségét az ügyvéd. 

Az előadó szerint a magyar jog is változhat, miután már számos szakmai cikk vizsgálta, hogy a jövőben az MI termékeinek, mint teljesítménynek egy új, egyedi, kizárólagos joggal való védelme hasznos lenne-e. Kérdés persze, ha kapnának szerzői jogi védelmet az MI-tartalmak, kit tekinthetnénk szerzőnek. „Három opció közül kerülhetne ki a szerző: aki a promptot írta, a programozók, akik az adatokat összegyűjtötték és összeállították a tanító adatbázist, vagy a fejlesztők, akik a betanítást végezték” – sorolja Dr. Vécsey Richárd Ádám jogász-közgazdász, aki egyébként szabadúszó MI-fejlesztő is. „Ugyanis szerző jelenleg csak természetes személy lehet, tehát maga a generatív MI nem lehet az.” Úgy látja, bár ennek az újragondolása is elképzelhető ugyan, de az teljesen idegen lenne a jelenlegi európai kontinentális jogi gondolkodástól. A precedensalapú angolszász rendszerben ugyan ez sokkal könnyebben menne, de jelenleg ők sem az MI szerzősége felé haladnak – tette hozzá a jogász. „A leginkább életszerű az lenne, ha megoszlana a szerzőség. Főszabályként az kapná meg, aki a promptot elkészítette, de a fejlesztők is részben szerzőnek minősülnének. Ebben az esetben el kellene különíteni, hogy ki részesül vagyoni szempontból a képből, de ideális lenne, ha a névfeltüntetés joga az MI-t elkészítő fejlesztőket és a prompt íróját egyaránt megilletné.” Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez még teljesen kívül áll a jogi gondolkodás jelenlegi keretein. 

Bár az MI-megoldások a dán közgazdász, Martin H. Thelle, az Implement Consulting Group vezető partnerének előadása szerint széleskörű adaptációval 5 százalékkal, azaz úgy 8-10 milliárd euróval – sőt, ugrásszerű adaptációval akár 8 százalékkal is – növelhetik a magyar GDP-t, a terület még tele van kérdőjelekkel. Thelle úgy számol, a magyar munkaerőpiacon 3 millió állást érinthet az MI, ebből 2,7 milliót inkább bővíthet, kiterjeszthet – ide sorolja a tanárok, építészek, közgazdászok és bizonyos menedzserek feladatkörét –, míg 300 ezer lehet az újításnak nagyon kitéve, mint a korrektorok, salesesek vagy éppen bizonyos kisegítő munkások melója. Előbbi kategóriára az előadó is úgy hivatkozott, hogy feltételezhetően a legtöbben közülük ülnek az előadásán. Hogy egy MI-konferencia résztvevői egyfajta buborékot képeznek, az máshol is felmerült. A különböző megoldások elterjedtségét vizsgáló kutatás adatainál elhangzott például, hogy a Google-féle Geminit úgy tudta a válaszadók kevesebb, mint egy százaléka magától megnevezni, hogy a Geronimót is elfogadták. Itt is elhangzott: a jelenlévők ismereteitől elüt a „nagy büdös magyar valóság”. Ugyanakkor a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum hiába telt meg számottevő részben MI iránt érdeklődő cégek képviselőivel és hiába került majdnem 200 ezerbe a kétnapos belépő, nem csak a helyszín mellett óriás kaszás figurával és stílszerűen MI-zenékkel tiltakozókban voltak kételyek. A jövőre kész tudatállapotról és a radikális optimizmusról túl sok konkrétum nélküli motivációs előadást tartó „innovációs evangelista” – jelentsen ez akármit is – azon kérdésére, hogy a jövőt milyen szóval jellemezné, a mellettem ülő résztvevő elsőre a kiszámíthatatlant említette. Miután mondtam neki, hogy én is valami hasonlót eufemizáltam izgalmasra, azt válaszolta, először neki a sötét ugrott be.

(Kiemelt kép: Indamedia, Hartl Nagy Tamás)