Hemingway szerint a próza építészet, nem pedig lakberendezés – azaz a szép szavak és jó viccek hatásosak tudnak lenni, de megfelelő keret nélkül az egész történet szétesik. A szerkezet az, amivel irányíthatjuk, hogy az olvasó, néző mit, mikor tud meg.
Talán veled is előfordult már, hogy épp egy remek sztorit szerettél volna elmesélni, ám a gondolataid összevissza ugráltak, és a végén csak te értetted, hogy mi volt a csattanó, és mikor kellett volna nevetni. Tanulság: egy jól megírt történethez bizony szabályok kellenek, és ez ugyanúgy igaz a regényekre és mesékre, mint az SUV-reklámokra.
Cikkünkben most a három-, négy-, öt-, hat- és kilencfelvonásos szerkezeteket vesszük végig, amelyek között minden író megtalálhatja a számára tökéletest. A négyfelvonásos szerkezetet közelebbről is meg fogjuk nézni, egy példával illusztrálva – ha ezt egyszer megérted, bármilyen cselekményt tökéletesen keretbe tudsz majd foglalni.
A háromfelvonásos szerkezet
Az iskolában mind megtanultuk a történetek három kötelező részét: bevezetés, tárgyalás, befejezés. Az egyszerűbb reklámok egy ugyanilyen háromfelvonásos szerkezetet követnek: bevezetés, probléma, megoldás – lássuk most ezeket részletesen!
Első felvonás. A felütés/probléma ismertetése: ha iOS-en a Jeep szót gépeljük be, minden alkalommal egy kis, kék autóemoji jelenik meg.
Második felvonás. A csúcspont/válság: bármit írunk le, amiben szerepel a Jeep szó, a kék autó ott van, ha akarjuk, ha nem. Elég zavaró.
Harmadik felvonás. Feloldás/megoldás: a Jeep megegyezett az Apple-lel, az emojit leválasztották a szóról. Nincs többé kék kisautó, a rend visszaállt.
Ez a szerkezet tökéletes, ha egy egyszerű „előtte, utána” típusú sztorit szeretnél elmondani. Ha azonban ennél bonyolultabb történet átadása a cél, és nem szeretnéd a közönséget összezavarni, akkor jobban jársz a négyfelvonásos szerkezettel.
A négyfelvonásos szerkezet
A négyfelvonásos szerkezettel a történetünket árnyaltabban adhatjuk elő, kiemelve, hogy az életben nem minden fekete és fehér.
Az alábbiakban bemutatjuk az egyes felvonások alapvető összetevőit, az azonban a történet mesélőjének a dolga, hogy eldöntse, melyiknek szentel több figyelmet. Fontos, hogy minden felvonás kötelező – ha kihagysz valamit a listáról, a történet logikájának annyi.
A négy felvonás leírása elég bonyolultnak hangozhat (kicsit olyan, mintha egy kétkötetes regényhez, vagy legalábbis a Bosszúállók utolsó részéhez készült volna). Hogy ezeket érthetően elmagyarázhassuk, és ne még jobban összezavarjuk az olvasóinkat, egy Bud Light reklámot fogunk példaként használni, ami mind a négy felvonást bemutatja egy perc alatt:
1. felvonás – Felütés
Expozíció. A sztori elején vázoljuk a helyzetet, és bemutatjuk a szereplőket. Adunk egy kis kontextust. Te döntöd el, hogy mennyi háttérinfót adsz meg, azonban arra ügyelj, hogy elég legyen a közönségnek arra, hogy megértse a főszereplővel és a világával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Felütés. Egy érdekes tény, valami szokatlan vagy meglepő, ami felkelti a közönség figyelmét. Ez lehet egy fordulat, vicc vagy akár egy izgalmas látvány is.
A válság kezdete. A történet dráma nélkül nem is történet. Az első felvonás végén be kell mutatni a problémát, ezzel jelezve a válság kezdetét.
A példaként használt reklám első 7 másodpercében azt látjuk, hogy egy középkori királyságban nagyon sok Bud Light sört főznek, kukoricaszirup hozzáadása nélkül. A válság akkor kezdődik, amikor rájönnek, hogy véletlenül hozzájuk szállították ki valaki más szirupját.
2. felvonás – A bonyodalom továbbgyűrűzése
Az első terv a probléma megoldására. A főszereplő, azaz a király, kitalál egy tervet, amivel megoldhatják a válságot.
A következő lépés a szembenézés a valósággal: a főszereplő végrehajtja a tervet. Itt az idő bemutatni a további karaktereket, tényeket közölni a főszereplő világáról, szövetségeseiről és ellenségeiről.
Kudarc. Valami rosszul sül el: a nyilvánvaló megoldások nem működnek, a könnyű módszerekkel zsákutcába jutunk, a szövetségesek elárulnak, az erőforrások kifogynak.
A főszereplő egyetlen másodperc alatt állt elő az első tervvel: vigyék a szirupot a Miller Lite Királyságba, ahol szintén főznek sört, ráadásul kukoricasziruppal. Azonban amikor odaérnek, a Miller Lite lovagjai azt mondják, a szirupszállítmányukat már aznap reggel megkapták. Az első terv kudarcba fulladt. Hogyan tovább?
3. felvonás – A válság
Átmeneti nyugalom/destruktív viselkedés. Ez a rész általában a második felvonás végén, vagy a harmadik felvonás elején van. A tények, körülmények ugyanazok: egy ideig a szereplők a kudarc utáni világban élnek tovább, úgy viselkednek, mint akik feladták.
Eszkaláció/Válság. Az ellenséges erők megerősödni látszanak, minden sokkal rosszabb, mint valaha. Ez vonatkozhat a főszereplő belső világára és a külső körülményekre egyaránt.
A négyfelvonásos szerkezet Dave Lieber amerikai drámaíró képletét alkalmazza: a főhőst a lehető legmélyebb pontra kell juttatni, hogy aztán a fordulat különösen kontrasztosan hathasson. A megoldásra tett egy vagy akár több kísérlet kudarca remekül felerősíti a válság súlyosságát.
Majd jön egy új terv: a főhős összeszedi magát, és egy másik megoldást javasol.
Ez a rész a harmadik felvonás végén, vagy a negyedik felvonás elején ideális.
A szereplők egy pillanatra kétségbeesnek, de aztán úgy döntenek, hogy a szirupos hordót eljuttatják annak valódi tulajdonosához, a távoli Coors Lite Királyságba.
4. felvonás – Végkifejlet/befejezés
Az utolsó erőfeszítések: a második terv végrehajtása.
A probléma eddigre vagy megoldódott, vagy mindennek vége. A negyedik felvonás végére az egyensúly visszaáll – a főszereplő vagy győzött, vagy véglegesen vesztett.
Befejezés: a történet tanulságai, a végkifejlet utáni változások. Ebben a szerkezetben a befejezés általában sematikus és rövid.
Az úton a híres Bud Knightba belecsap a villám, az utazókat pedig egy óriási polip támadja meg, de nem adják fel. A szirup célba ér. A hősök, akik nem rontják el a sörüket kukoricasziruppal, végre hazatérhetnek.
A hétkötetes Harry Potter-sorozat és az egyperces Bud Light reklám ugyanazt a négyfelvonásos szerkezetet követi.
Az ötfelvonásos szerkezet
Bár elemei megegyeznek a négyfelvonásos szerkezetével, az ötfelvonásos szerkezet más logikát követ.
- 1. felvonás – Expozíció: A történet kontextusának bemutatása.
- 2. felvonás – Bonyodalom: A tetőponthoz vezető események.
- 3. felvonás – Tetőpont: A kulcsesemény, csúcspont, ami mindent megváltoztat.
- 4. felvonás – Sorsfordulat: A csúcspontot követő események, amik a végkifejlethez vezetnek.
- 5. felvonás – Végkifejlet/megoldás: Boldog, vagy nem annyira boldog befejezés.
A történet vége általában kifejező, és felfokozott érzelmeket közvetít. Ezt a megközelítést használja például a Pixar – a legtöbb mesében kifejezetten sok időt szentelnek a végkifejletnek és a befejezésnek.
A Coco egy remek példa erre: a mese hosszú „Egy évvel később” jelenettel végződik. Ez az utolsó felvonás három perces – majdnem olyan hosszú, mint a tetőpont és a megoldás.
Embed: https://www.youtube.com/watch?v=M7tsmR5ybHg
A hosszú finálénak egyébként abszolút van létjogosultsága – aggódtunk a hősökért, és örülni akarunk, látni, hogy végre minden rendben van.
Az ötfelvonásos szerkezetet Freytag-piramisnak is nevezik, Gustav Freytag tizenkilencedik századi német író után.
A hatfelvonásos szerkezet
Egy hatfelvonásos szerkezetben a bevezetés és a bonyodalom felépítése között kell lennie egy konfliktus szakasznak. A négy- és ötfelvonásos verziókban ez általában az első felvonás végén van: ez „a válság kezdete”.
Pamela Douglas, a The Art of the Series című könyv szerzője szerint a hatfelvonásos szerkezet azért jött létre, hogy kitolhassuk a cselekményt, és a lehető legtöbb reklámot helyezhessünk el benne. Nyugodtan hihetünk neki – Pamela 12 évig volt a Star Trek-sorozat írója.
A kilencfelvonásos szerkezet
A kilencfelvonásos szerkezetben is megtalálhatók a négyfelvonásos szerkezet elemei különálló részekként, és két fordulatot tartalmaz.
A kilencfelvonásos forgatókönyvben az első négy felvonás a bevezetésről és a karakterfejlődésről szól. Ennek a szerkezetnek a befejezése azonban sokszor nagyon rövidre van zárva.
Néhány író, köztük David Segal is, azt mondja, hogy ez a szerkezet nemcsak formájában különbözik a többitől, hanem a tartalmát illetően is. A forgatókönyv nem a válságokra, hanem a főszereplő céljaiban bekövetkező változásokra fókuszál.
Bár ez jól hangzik, a célok igazából azért változnak, mert a korábbiak nem tudták megoldani a problémákat. Ezzel pedig visszaértünk az alap négyfelvonásos szerkezet kudarc-győzelem szembeállításához.
A szerkezet minden kifejező történet nélkülözhetetlen része, legyen az szöveges vagy vizuális, fontos azonban megjegyezni, hogy nem szabad csodát várni tőle: nem fog varázsütésre több száz megosztást eredményezni – csak egy keret, ami megtartja a történetünket.