Ha nem hibázol, nem is fogsz fejlődni. Éppen ezért rossz stratégia, ha mindenáron a tökéletességre törekszel. Vannak azonban olyan, könnyen kivédhető hibák is, amelyeket ha elkerülsz, nemcsak pénzt és időt takaríthatsz meg, hanem a motivációdat is megőrizheted – sőt, még a hírneveden sem eshet csorba.
Hogyan csináld? Persze, könnyebb erről elméletben beszélni, mint a tettek mezejére lépni. Itt jön képbe a mentor – egy tapasztalt személy, aki útmutatást, támogatást nyújt, és segít jó döntéseket hozni.
Cikkünkben most bemutatjuk, hogyan működik a mentorálás, és miként találhatsz mentorokra bármilyen területen – a grafikai tervezéstől a termékfejlesztésig.
Ki az a mentor?
A mentor egy szakértő a te szakterületeden, aki már végigjárta az előtted álló karrierutat, és kész megosztani veled a tapasztalatait. Az emberek általában azért fordulnak mentorhoz, mert szeretnék:
- – felgyorsítani egy adott téma vagy terület elsajátítását,
- – fejleszteni a készségeiket,
- – elkerülni a szakmai buktatókat,
- – gyorsan megoldani a problémáikat.
Fontos, hogy megértsd, mi a különbség a tanácsadó, a mentor és a tréner között.
#1. A tanácsadó egy szakértő, aki a saját szakterületével kapcsolatos konzultációkat tart azok számára, akik nála kevesebb tapasztalattal rendelkeznek. Például egy marketingtanácsadó segíthet a marketingrendszer kiépítésében. A tanácsadó célja a hatékony megoldás azonosítása és az ügyfél támogatása annak megvalósításában.
#2. Egy tréner segít prioritásokat felállítani és elérni a céljaidat. A hangsúly ebben az esetben nem egy szakma elsajátításán, hanem a fejlődésen van. A trénerek speciális végzettséggel és akkreditációval is rendelkező szakemberek, akik részletes, kidolgozott módszertant követnek.
#3. Egy mentor a tanácsadóéhoz hasonló feladatokat is ellát, hiszen segít abban, hogy magabiztosabban mozogj a saját szakterületeden. Ezen felül azonban feladata még az ügyfél (mentorált) problémájának teljeskörű kezelése is: segít a megoldás azonosításában, a döntéshozatalban, a végrehajtásban, és az eredmény értékelésében is.
Miben segíthet egy mentor – és miben nem?
Egy mentor támogatása a pályájuk elején lévő és tapasztalt szakemberek számára egyaránt hasznos lehet. Ha a következő állítások közül valamelyik igaz rád, érdemes mentorhoz fordulnod:
- – összecsapnak a fejed felett a hullámok, és nincs semmire időd,
- – problémáid vannak a koncentrációval és az időmenedzsmenttel,
- – te vagy az egyetlen designer, marketinges vagy kreatív a csapatban,
- – a jelenlegi pozíciódban nem látsz lehetőséget a szakmai fejlődésre,
- – eltelt több év, és még mindig ugyanazt a munkát végzed – változatlan fizetésért,
- – nem azzal foglalkozol, amit igazán szeretnél.
Az alábbi esetekben viszont jobban teszed, ha más területen dolgozó szakemberhez fordulsz:
- – kommunikációs nehézségek, alkalmazkodási zavarok, kiégés (mentálhigiénés szakember, pszichológus),
- – szorongás, depresszió, súlyos kiégés (pszichológus, pszichiáter),
- – fizikai fáradtság, állandó fejfájás, más testi tünetek (terapeuta, neurológus),
- – munkahelyi visszaélés vagy zaklatás (HR-szakember, jogi tanácsadó).
A motivációs problémák és a koncentrációzavar súlyosabb egészségügyi problémák tünetei lehetnek. Fontos belátnod, hogy a mentorod nem rendelkezik varázserővel, így a mentorálás önmagában nem fog segíteni, ha:
- – nem követed a mentor tanácsait,
- – a mentor megjegyzéseit kritikaként, nem pedig segítő szándékú javaslatként értelmezed,
- – nem állsz készen a változásokra.
Hogyan működik a mentorálás?
A mentorok munkamódszerei nincsenek kőbe vésve – mindig abban nyújtanak segítséget, ami éppen szükséges az adott szituációban. Ez előnyként szolgálhat, mert lehetőséget ad a rugalmasságra, de ugyanakkor hátrány is lehet, mert a szakember nem egy jól bevált forgatókönyre támaszkodik, melyet bevetve a mentorálás garantáltan sikerrel fog zárulni.
A mentorálás fél-egyórás, személyes – online vagy offline – találkozókon keresztül történik. Lehet egyszeri tevékenység is, de inkább a hosszabb távú együttműködések, programok jellemzőek.
Az ügyfelek általában az alábbi kérésekkel fordulnak mentorhoz:
- – szakmai tanácsadás, stratégiaépítés (évente többször),
- – időszakos fejlesztési terv készítése (havonta, negyedévente egyszer),
- – karrier-tanácsadás (szükség szerint),
- – portfólió-tanácsadás, készségfejlesztés (heti 1-2 alkalommal),
- – aktuális problémák megoldása (szükség szerint).
Klasszikus mentorálás történhet oktatás keretein belül, egy kurzus során – ahol az előadások után lehetőség nyílik arra, hogy találkozz az oktatóval, kérdéseket tegyél fel neki, ő pedig visszajelzést adjon a munkáidra. Gyakran sokkal eredményesebb egy olyan kurzus, ahol az oktató egyben mentorként is funkcionál – így az elmélet és a gyakorlat mellett a résztvevők egy szakember tapasztalataiból is meríthetnek.
Emellett sok vállalatnál a menedzserek nemcsak vezetői, hanem mentorszerepet is betöltenek – elősegítve a növekedési célok meghatározását és elérését. A mentorálás a fejlesztés egyik legfontosabb formája – a mentorálásra épülő munkahelyi kultúra minden vállalat sikerének egyik alapköve, hiszen erősíti a munkavállalók elkötelezettségét is.
A mentorálás fő kihívásai
A mentorálás minden szakember számára hasznos és fontos tapasztalat, ezenkívül előremozdító hatása van a szervezetek életére is. Mégsem törekszik mindenki arra, hogy részt vegyen egy mentorprogramban, vagy esetleg ő maga vállalja a mentor szerepét. Ennek több oka is lehet:
A mentorálás jelentős erőforrásokat igénylő feladat. Egy egyórás mentorálási alkalom után a szakembernek is regenerálódásra van szüksége ahhoz, hogy a következő ügyfelére is teljes erőbedobással tudjon koncentrálni. A mentorálás ráadásul gyakran nem főállásban végzett tevékenység, így sok mentornak ideje sincs arra, hogy ügyfeleket toborozzon magának.
A mentorálás komplex feladat, amely számos készséget igényel. Egy mentor sokrétű tapasztalattal rendelkezik a szakterületén, könnyen és szívesen működik együtt másokkal, empatikus, és minden problémára képes megoldást találni. Fontos továbbá, hogy elhivatott személy legyen, aki tudatosan vállalja ezt a szerepet.
A fejlett mentorálási kultúra hiánya. Mielőtt mentorhoz fordulnál, először be kell látnod, hogy nem tudod egyedül megoldani a problémádat. Ez nem egyszerű feladat, ha olyan kulturális közegben szocializálódtál, ahol az emberek a végsőkig küzdenek azért, hogy ne kelljen semmiben segítséget kérniük. Pedig egy szakmai kérdést is sokkal gyorsabban meg lehet oldani, ha tanácsot kérünk.
A mentorral való együttműködés előnyei
Ha a jövőben visszatekintesz a karrieredre, valószínűleg te is számos stratégiai hibát látsz majd, amelyeket a pályafutásod különböző szakaszaiben követtél el, és amelyek csak az idődet és energiádat pazarolták. Ha azonban megtalálod a neked megfelelő mentort, a legtöbb ilyen hibát el tudod majd kerülni. De milyen előnyökkel jár a mentorokkal való együttműködés?
#1. Jelentős időmegtakarítás. Miért próbálkoznál a probléma megoldásával egyedül, ha valaki már rég megtalálta rá a megoldást - te pedig megkérdezheted tőle, hogy mi az? Ne félj segítséget kérni!
#2. Egy teljesen más szemléletmód. A mentor az esetek döntő többségében már ott tart, ahová te még csak tervezel eljutni a jövőben. Ismerd meg az ő nézőpontját is, és szemléld onnan a helyzetet!
Vegyük például a következő helyzetet: éppen a portfóliódon dolgozol, de nem tudod kritikus szemmel értékelni a saját munkádat. Mit teszel? Hiába küldözgeted a potenciális ügyfeleknek az elkészült portfóliót – kicsi rá az esély, hogy a horgodra akadnak, te pedig azt sem érted majd, hogy mit csinálhattál volna jobban. Ha viszont rögtön egy mentor segítségét kéred, nem lesz probléma egy olyan portfólió összeállítása, amelyre harapnak a cégek – de az önéletrajzod elkészítésében, az interjúkra való felkészülésben, valamint a motivációs levelek megírásában is támogatást fogsz kapni.
Hol találhatsz rá a tökéletes mentorra?
Egy mentor feladata az, hogy utat mutasson – így a döntéseidre is hatással van. Ezért is olyan fontos, hogy figyelmet fordíts a megfelelő szakember kiválasztására.
Tájékozódj alaposan a különböző mentorprogramokról, és találd meg a szakterületednek és személyes preferenciáidnak leginkább megfelelő mentort. A szakmádhoz kapcsolódó területen dolgozó, tapasztalt szakemberek közül is választhatsz, de érdemes követni a mentorálással kapcsolatos posztokat, fórumokat is a különböző közösségimédia-felületeken.
Van élet a mentoringon túl?
Röviden: igen! Fejlődni egy mentor támogatása nélkül is lehetséges – te is lehetsz sikeres így. Azonban az életed során már biztosan te is kaptál egy tapasztaltabb személytől – legyen az egy vezető, igazgató, kolléga vagy barát – tanácsot, iránymutatást. Ezt hívják informális mentorálásnak.
A klasszikus retrospektív módszert alkalmazva önállóan is elemezheted a tapasztalataidat:
Mi sült el jól - amit érdemes folytatni
Mi alakult rosszul - amit jobb lenne nem megismételni
Ha egy projekt értékeléséről van szó, akkor a kérdések a következők lehetnek:
Megérte elvállalni ezt a projektet?
Milyen pozitív változásokat hozott?
Milyen helyzeteket lehetett volna elkerülni?
Mik voltak azok a mozzanatok, amik később konfliktushoz vezettek?
Ha a saját fejlődésedet szolgáló elemzést készítesz a prioritásaidról, akkor alkalmazd az alábbi módszert: írj le mindent, amit egy héten keresztül csináltál → oszd fel a feladatokat kategóriák szerint → azonosítsd a feladattípusokhoz kapcsolódó készségeket, és értékeld az elért eredményeket. Ha például szabadúszó vagy, érdemes kiemelt figyelmet fordítanod a pénzügyi eredményekre.
Retrospektív elemzést havonta, félévente vagy évente is végezhetsz. De miért olyan hasznos erre időt szánni? Segít kilépni a rutinból, áttekinteni a helyzetedet és helyére tenni dolgokat – és ezáltal önmagad mentorává válni.