Labrosse Dániel illusztrációja
Az illusztrációk nem egyszerű, sík felületre vetített, kimerevített képkockák. Az illusztrálás történetmesélés – az illusztrátor felépíti, a befogadó pedig kibogozza a történetszálakat. És valljuk be, kevés izgalmasabb dolog van annál, mint egy drámával, humorral és rejtéllyel bőkezűen fűszerezett történet.
Cikkünkben hasznos ötleteket és érdekességeket gyűjtöttünk össze az illusztrálás világából – olvass tovább, ha érdekel a narratívaépítés folyamata és illusztrálásban betöltött szerepe, valamint ha szeretnéd tudni, milyen szabályok vonatkoznak az ifjúsági ismeretterjesztő könyvek, a képregények és az editorialok képi világára.
A narráció szerepe az illusztrálásban
Az illusztráció szöveg. Szöveg, amit a befogadó elolvas és értelmez. Minden szöveg labirintus, amelyben az olvasók és a kutatók bolyonganak – egy összekuszált gombolyag, ami csak arra vár, hogy valaki kibogozza. És minél bonyolultabb ez az útvesztő, annál érdekesebbé válik a befogadók számára.
Az illusztrátor egy történetmesélő, aki a saját vagy mások történeteit meséli el a vizualitás nyelvét használva. Megeshet, hogy a befogadó máshogy értelmezi az alkotó által közvetíteni kívánt történetet, de ezzel nincs semmi gond – ahogy egy szabad asszociációs játék, ez a folyamat is új felfedezésekhez vezethet.
Minél érdekesebb a képek által ábrázolt sztori, annál nagyobb sikert fog aratni, hiszen mindenki kíváncsiságát felkelti egy izgalmas történet. Ezért is annyira fontos, hogy illusztrátorként tisztában legyél a narratívaépítés lépéseivel.
A narratíva kifinomult művészete
A pszichológus Jerome Bruner az emberi megismerési módok két formáját különböztette meg:
1. Logikai-tudományos – a jelenségek szigorú ok-okozati, logikai szabályokon és tapasztalati bizonyítékokon alapuló értelmezése.
2. Narratív – a jelenségek emberi tapasztalatok, egyéni szándékok és tettek kontextusában történő leképezése.
Az elbeszélés a cselekményen és a kontextuson keresztül ruházza fel értelemmel a történéseket, érzelmi kapcsolódást teremtve az alkotó és a közönség között. Narratív stratégiák megjelenhetnek irodalmi művekben, filmekben, színdarabokban és művészeti alkotásokban egyaránt.
Legtöbbször nyomtatott és digitális publikációkban találkozhatsz illusztrációkkal – legyenek azok akár gyerekkönyvek, magazinok, képregények vagy más médiumok, egy dolog biztosan közös bennük: a képekre épp akkora hangsúlyt fektetnek, mint a szövegre. Olvass tovább, ha érdekel a képek titokzatos élete, és tudni szeretnéd, pontosan hogyan működnek, és hogy miért van rájuk szükség.
Ismeretterjesztő könyvek
Grafikai elemeken keresztül sokkal egyszerűbb átadni egy történet mondanivalóját, ezért a képi elbeszélés gyakran használt eszköz a gyerekeknek szóló tudományos ismeretterjesztő irodalomban – segít könnyebben befogadni a bonyolult fogalmakat, és megismerkedni a tudomány misztikus világával.
Egy kiváló példa erre a Professor Astro Cat című ismeretterjesztő gyerekkönyv-sorozat, ami a kvantumfizikus Dominic Walliman és az illusztrátor Ben Newman közreműködésében született meg. A történet a főhős izgalmas kalandjain keresztül mutatja be – többek között – a világűr, az óceán és az emberi test rejtelmeit.
A könyvsorozat lebilincselő történetei felkeltik a tudomány iránti érdeklődést – miközben játékosan ismerkednek az univerzum és az atomok titkaival, a gyerekek egyúttal hasznos, maradandó tudással is gazdagodnak.
Ben Newman illusztrációja a Professor Astro Cat könyvsorozat egyik részében
A gyerekeknek szóló ismeretterjesztő könyvek illusztrációit leginkább az élénk színek, az egyszerű formák, és a rövid szövegek jellemzik. Az illusztrációk képregényszerűek, de nem önálló elemként, a főszövegtől elszigetelten, hanem a cselekmény szerves részeként működnek.
Editorialok
A jó illusztráció nem csupán a szöveg képi megjelenítéseként, hanem sokkal inkább kiegészítéseként működik – kivéve, ha technikai illusztrációról van szó. A művész a saját perspektívájából értelmezi a szöveget, amivel a befogadónak nem feltétlenül kell egyetértenie. Ez kiváltképpen az editorialok esetében érvényes – amikor az illusztráció nyomtatott vagy digitális magazinok számára készül.
Megeshet, hogy a vizuális narratíva nem teljesen egyértelmű, de az alkotó felvázol egy logikai ívet, biztos alapot teremtve arra, hogy a befogadó interakcióba lépjen az alkotással, és megpróbálja értelmezni azt – a történet ereje pedig magával ragadja, és reakcióra készteti.
Valló Berta illusztrációja a Forbes magazin számára
A történet nem feltétlenül a cselekményen keresztül fejti ki hatását; a feszültség növelésének egyik leghatékonyabb eszköze az alkotó által jól megválasztott hangvétel, amit többek között színekkel, illusztrációs technikákkal és metaforákkal lehet érzékeltetni. Bármelyik eszközre is esik a választás – a lényeg, hogy az a megfelelő érzelmeket váltsa ki a befogadóból.
Kovács Lehel illusztrációja a Washington Post számára
Az editorialokban megjelenő illusztrációk mély jelentéssel bíró, metaforikus alkotások. Az általuk teremtett képi világ nem csupán az azt kísérő díszítő motívumként funkcionál, hanem további jelentésrétegekkel egészíti ki a szöveges tartalmat.
Képregények
A vizuális narráció a képregények alapvető eszköze – és ezalatt ne csak a klasszikus értelemben vett képregényeket értsük. Érdemes megfigyelni, hogy az alternatív, absztrakt képregények miként tudnak elmesélni egy történetet anélkül, hogy előre meghatározott cselekményszálakra építkeznének.
Cynthia Alfonso – képregényrészlet. Forrás: zynvaites.tumblr.com
A képregény műfaja sok szállal kötődik az animációhoz. Olyan formátum, amely megkönnyíti a történetmesélést és az olvasást – egyes országokban már az oktatásban is inkább a képregényes formát használják a klasszikus tankönyvek helyett. Ennek a módszernek ugyan vitatott a hatékonysága, de az kétségtelen, hogy a történetmesélés sokkal egyszerűbbé teszi az ismeretek átadását.
Geran Knoll – képregényrészlet. Forrás: geranknol.nl
Egy absztrakt képregényben a történetet a befogadó értelmezése alakítja. Az agyunk állandóan rendszerezni próbálja a beérkező információkat – amikor káosszal találja szembe magát, rögtön rendet teremtene az összevisszaságban, egy átlátható történet formájában. Ezért van az, hogy miközben egy absztrakt képregényt olvasunk, mi magunk kezdünk narratívaépítésbe, nem pedig készen kapjuk azt.
Andrei Molotiu illusztrációja az Abstract Comics: The Anthology című könyvben
A képregény egyik sajátos eleme a képek és az idő kapcsolatának megjelenítése. Egy hétköznapi illusztráció egyszerűen megörökíti az adott pillanatot, a képregények képkockáin keresztül viszont az események egész láncolata elevenedik meg.
A képregény képes egyszerre összesűríteni és kiterjeszteni az időt, ezzel érve el, hogy az elmesélt történet még izgalmasabbá váljon az olvasók számára. A képkockák felszabadítják az időt – így válik a képregény a cselekvések folyamatos sorozatává.
María Medem illusztrációja. Forrás: mariamedem.tumblr.com
Végkövetkeztetés helyett
Nem kerülhet ki a kezed alól jó illusztráció anélkül, hogy ismernéd és alkalmaznád a narráció eszköztárát. A hangvétel lehet mély értelemmel bíró, metaforikus, könnyed vagy tanulságos – teljesen mindegy, hogy milyen formát választasz, a lényeg az, hogy az illusztrációid egy történetet meséljenek el.
De mikor működik hatékonyan a narratívaépítés az illusztrálásban?
1. Ha nem csupán a szöveg képi megjelenítése a cél
Az illusztráció feladata az, hogy a szöveg puszta szemléltetésén túllépve új jelentésrétegekkel lássa el, és életre keltse a könyvek és a magazinok oldalain megjelenő történeteket.
2. Ha metaforákkal operál
Nem az a cél, hogy megfejthetetlen hasonlatokat használj – törekedj arra, hogy a befogadó kedvét lelje az értelmezés folyamatában.
3. Ha gondolatébresztő
Az illusztrációk ereje abban rejlik, hogy új ötletek felfedezésére késztetnek, és kedvet csinálnak a történet továbbgondolásához.
Eged Enikő illusztrációja
Ahhoz, hogy a vizuális történetmesélést mesteri szinten űzd, az elméleti alapok elsajátításán és rengeteg gyakorláson keresztül vezet az út. Szeretnéd sikeresen alkalmazni a narratívaépítés eszköztárát az illusztrálásban? Első lépésként olvass el mindent, ami a történetmeséléssel és annak lépéseivel, módszereivel kapcsolatos. Ehhez ajánlunk pár érdekes és hasznos könyvet:
1. Révész Emese: Illusztráció – történetek – Tanulmányok a magyar könyvillusztráció történetéből
2. Füzi Izabella (szerk.): Verbális és vizuális narráció
3. Rudolf Arnheim: A vizuális élmény – Az alkotó látás pszichológiája
Végezetül pedig jöjjön néhány jótanács: nézz körül, és figyeld meg alaposan a környezetedet, koncentrálj a részletekre, bővítsd a látókörödet. És ami a legfontosabb – kísérletezz többet!