Január 28-án este 6-tól a Turbinában (1082 Budapest, Vajdahunyad u. 4.) a magyar SKVOT első offline eseményén a reklámszakma aktuális helyzetéről hiánypótló képet adó Ügynökségi Népszámlálás friss eredményeit fogjuk átbeszélni. Vendégeink lesznek a felmérést alapító két ügynökség vezetője és másik két tapasztalt szakmabeli:
- • Marosi Gergely, a Mito Creative kreatívigazgatója,
- • Nagy László, az ACG kreatívigazgatója,
- • Jenei József Tamás, a Progressive kontentdivíziójának vezetője és Art Director képzésünk előadója,
- • Szegő Fruzsina szabadúszó kreatív, aki a Canva Design kurzusunkat tartja.
Az általam moderált panelben szóba kerülnek a szakma fizetései munkakörönként és szenioritási szintenként, a home office, a mentális egészség, az elégedettség, a motiváció, a stressz és a kiégés, a különböző ügynökségtípusok és ügyfelek, illetve az utánpótlás kérdése vagy éppen a váltások okai – illetve természetesen minden, amire a beszélgetés végén rákérdeztek.
A 2024-es kérdőív eredményeit a 20-ai héten kezdik el közzétenni, így egészen frissen elemezzük az adatokat. A 18:30-tól kezdődő kerekasztalt networkingszekció, majd 20 órától afterparti zárja. Itt fellép a deep, dark és melodic technót ambient és pszichedelikus elemekkel ötvöző Fjelbu és a könnyed melodic house/IDM műfajba illeszkedő VMLAVT CAESAR. A korlátozott számban elérhető jegyek mellé egy 30%-os kedvezménykupon is jár a hazai SKVOT-képzésekre. További infók és jegyvásárlás ide kattintva, a Facebook-esemény pedig itt érhető el.
Amikor nincs, hiányolják
A 2018-ban elindult Ügynökségi Népszámlálást olyan nemzetközi példák inspirálták, mint a fizetéseket összehasonlító Glassdoor és a Nyugat-Európában jellemzőbb kiadványok és felmérések a keresetekről és a dolgozók problémáiról, motivációjáról. Hazai előképe pedig a user experience (UX) területen dolgozók hasonló, alulról jövő, a kollégák által kitöltött összesítése volt – mondja el Marosi Gergely. Közvetlenül ez utóbbi inspirálta őket, hogy elindítsanak egy hasonlót kreatívügynökségi területen is. Az első, 2018-as után 2022-ben tartották a következőt, 2024-ben pedig a harmadikat, jellemzően 8-900 kitöltővel, ami az idehaza párezer fős reklámszakmában nem csupán reprezentatív minta.
Hangsúlyozza: mindenképpen alulról jövő, a szektorban dolgozók által kitöltött és nem a cégektől bekért adatokat szerettek volna. „A fizut meg tudnák mondani az ügynökségek is anonim módon, de nem csak erre kérdezünk rá, hanem hogy mi számít nekik, mi motiválja őket, mik a problémák, mi a helyzet a kiégéssel, a mentális egészséggel, a gyerekvállalással való összeegyeztethetőséggel. Ezeket mindenki magáról tudja elmondani” – fogalmaz. Emellett úgy gondolták, szimpatikusabb, ha az önbevallásos kitöltést nem egyetlen ügynökség kezdeményezi, hanem a két legnagyobb magyar szereplő, a Mito és az ACG közösen, ami egyfajta összefogást jelez.
A január végi rendezvényen hiánypótló képet kapsz a reklámszakma helyzetéről, utána pedig networkingelni és bulizni is tudsz (illusztráció: a Turbina Facebook-oldala)
A végeredmény így nem az egyes ügynökségekről, hanem a különböző cégtípusokra, munkakörökre, szenioritási szintre lebontva ad statisztikákat. „Először meredeknek, nagy falatnak tűnt, ez be is igazolódott, ám már az első alkalommal is az látszott, hogy nagy szükség és igény van rá” – teszi hozzá Nagy László. „Amikor nincs, rendre kérdezik más ügynökségi és ügyfélkapcsolati vezetők, hogy mikor lesz a következő. Ugyanis olyan jellegű keresztmetszetet, mint ez a népszámlálás, nem nagyon ad más forrás.”
Az évek alatt változtak a kérdések. Az első és a második között jött ugyanis a pandémia, így 2022-ben már egy külön blokkban kérdeztek rá, hogy kinél maradt meg a home office, és kinél nem. Ekkor szenteltek külön részt a mentális egészségnek is. 2024-ben az előtte lévő időszak inflációja után pedig a megélhetési kérdések kaptak nagyobb hangsúlyt. „Most jobban rákérdeztünk arra, az emberek hogy élik meg. Látjuk, mikor mi volt az átlagfizu, de itt azt is firtatjuk, hogy mit éreznek, a bődületes inflációt követte-e a bérük, hogy jönnek ki” – magyarázza Marosi Gergely. Ahogyan a kata-szigorítás miatt arról is külön érdeklődnek, ki hogyan kapja a fizetését, illetve aki ekhózik, annál nem nyelik-e le a különbözetet.
40 százalék külföldben gondolkodik
Cikkünk írásakor még nincsenek kint a 2024-es adatok, de a legutóbbi, 2022-es számok alapján egy kreatív munkatárs havi nettó átlagkeresete akkor 297 ezertől 853 ezerig terjedt a junioroktól a szakmai vezetőkig. Egy account vagy clientes kolléga pedig legutóbb 272 és 842 ezer között keresett. Érdekes lesz megfigyelni, idén hogyan alakulnak majd a bérek, és csökken-e a nemek közötti, 2018-ban még 15%-os bérkülönbség. „Több olyan emberről is tudok, akik úgy tudtak a fizetésükön javítani, hogy ezekre az adatokra hivatkoztak” – emeli ki Marosi Gergely.
Meglepő, de elmondása alapján az már látszik az eddig feldolgozott adatokból, hogy a válaszadók 8 százaléka a fizetése valamekkora hányadát nem hivatalosan, hanem borítékban, vagyis nem bejelentve kapja. „Azt hittem, ebből már kinőttünk!” – kommentálja a szakember. „Ez egy irodai munkánál különösen meglepő. Szóval fognak kiderülni érdekes dolgok.” Azt is elárulta, hogy a kor és szenioritás terén vegyes kitöltők 40 százaléka komolyan gondolkodik azon, hogy külföldre menjen.
Ha eljöttél az Ügynökségek Éjszakájára benézni különböző cégekhez, akkor az is érdekelhet, az ott dolgozók hogy érzik magukat a helyükön
(illusztráció: Ügynökségek Éjszakája, Facebook)
„Ez a felmérés a munkavállaló kezébe ad egy fegyvert az érdekérvényesítéshez, tudva, hogy mennyit ér a piacon, és az ügynökségeknek is fontos, hiszen jó esetben ők is hivatkozhatnak rá, hogy náluk az átlag felett lehet keresni és jók a benefitek” – teszi hozzá a Mito-vezető. „Egyébként is éreztük, de a népszámlálási adatok alapján döntöttük el, hogy nem állunk vissza teljes kötelező irodai bejárásra sok ügynökséggel szemben. Az billentett át minket, hogy láttuk, hogy mennyi embernek fontos a legalább két nap távmunka” – példálózik.
A mostani adatoknál is érdekes lesz figyelni, hogy a kitöltőknek mik az ezzel kapcsolatos prioritásai, lévén: a 2022-es adatok óta több ügynökség szigorított e téren. A legutóbbi adatokból egyébként az is kiderült, hogy aki váltana, nem kizárólag azt nézi, hol mennyit kereshet, hanem azt is, hol milyen szakmai munka folyik és melyik kreatívigazgató reputációja milyen – emeli ki Nagy László. „Ennek nagyobb szerepe volt, mint én gondoltam” – fogalmaz.
Bejelöli-e valaki, hogy nem piaci alapú a cége?
Amikor arra kérdeznek rá, ki milyen jellegű ügynökségnél dolgozik, bekerült a több mint 40%-ban nem a piacról élő szereplő is mint lehetséges válasz. Itt nem csak az állami ügyfelekkel dolgozó cégekre kell dolgozni, hanem mindenkire, aki jellemzően nem nyílt tendereken nyeri el a megbízásait. Izgalmas lesz, mennyien lesznek, akik ezt jelölik be. „Erről eddig nagyon kevés információ érhető el, inkább mindenkinek szubjektív benyomásai vannak” – teszi hozzá. Nemcsak a részben vagy egészében állami kötődésűek, de a független és networkügynökségek kereseteit, munkaviszonyait is izgalmas lesz összevetni.
„Mivel ilyen jellegű szondázás a reklámszakmában ilyen széles merítéssel nem nagyon van, legfeljebb felülről szerveződő, ezért szerintem minden felelős ügynökségi döntéshozó minimum átfutja ezeket az adatokat” – summáz az ACG-vezető. „Gergővel is azon dolgozunk, hogy a reklámszakmát, az ügynökségi munkát vonzóvá tegyük azoknak, akik tehetséges kreatívként azon gondolkodnak, melyik irányba induljanak. Ebben nagy szerepe van, hogy legyen egy reális képük erről a világról: ki hogy érzi magát, milyen az egész munkavállalói oldalról.”
Mivel a kétéves különbséggel felvett adatok jól mutatják a különböző trendeket, a szervezők célja, hogy minden második évben megismételjék az adatfelvételt.
Cikkünk végén pedig következzen egy kis ízelítő az after fellépőitől: