Hogyan kapják el a figyelmünket a múzeumok a közösségi médiában | SKVOT
Skvot Mag

Van élet a napszemüvegben szelfiző Mona Lisán túl

A múzeumok ugyanúgy szeretnék elkapni a figyelmünket a közösségi felületeken, mint bármelyik másik brand. Mutatunk néhány, kifejezetten social mediára kihegyezett megoldást az elmúlt évekből – a világszerte ismert nagyoktól és magyar intézményektől is.

Van élet a napszemüvegben szelfiző Mona Lisán túl
card-photo

Vika Puskina bn

a SKVOT szerzői

27 június, 2022 Cikkek

Louvre – Mindent a helyén

A Louvre-ban 300 ezer kiállítási tárgy van, ami egy social media szakember számára komoly kihívás: úgy kell elmesélni a múzeum történetét, hogy közben ne telítődjenek túl a látogatók. A múzeum ezért strukturáltan osztja meg az információt:

  • a vizuáisan erős Instagramon a szépen szerkesztett képeken és egyéni hashtageken van a hangsúly (4,8 millió követő)
  • a Facebookon elég jól mennek az egyszerű, de nagyszerű megoldások: például a hét műtárgya vagy az apró érdekességeket megosztó posztok (2,6 millió követő)
  • a Youtube-on belefér a kifejezetten informatív tartalom is, a szakértő előadásoktól virtuális túrákig (közel 97 ezer követő)
  •  

Persze segít, hogy a világ egyik legismertebb márkájáról van szó, de nem lehet mondani, hogy az amúgy komoly Louvre ne élne a popkultúra adta lehetőségekkel: ha épp Will.i.am rappelne náluk barátnőjéről, Mona Lisáról, ők szívesen odaadják ehhez is a termeiket.

Brit Nemzeti Képtár – Csak lazán

A Londonban található Nemzeti Képtár (National Gallery) 1,9 millió követővel az Instagramon és 1,1 millió követővel Facebookon ügyesen vonja be közösségi oldalak felhasználóit. Pár éve például Insta-bejelentkezésekkel kombinált halloweeni offline nyomozós játékot indítottak. A sztori szerint a festmények őrzőjét megölték, és képeknek életre kellett kelniük november 1-jén, hogy segítsenek megtalálni a gyilkost.

Három halloweeni játék a National Gallery szervezésében. Forrás: instagram.com/museelouvre

A galéria közösségi médiáért felelős csapata emellett rendszeresen kiválasztja a hónap képét, lazán poénkodik a műalkotásokról vagy tízperces rövid videókban dolgoz fel olyan tág témákat, mint például a madarak szerepe a klasszikus festészetben. De például arra is képesek, hogy Antoine Watteau egy festményét egy Insta-sztoriban elemezzék:

Forrás: https://www.instagram.com/nationalgallery/

Konstans remix

A populáris kultúra és a képzőművészet összeeresztéséből könnyen esnek ki olyan tartalmak, amiket imád az internet – és így a közösségi oldalak feedjei is: legóból kirakott ismert festményeket már ezerszer láthattunk a hírfolyamunkban, ahogy a klasszikusokból mémeket generáló oldalak posztjai is könnyen terjednek virálisan. Az egyik legismertebb csatornát, a Classical Art Memes-t például több mint ötmillióan követik Facebookon, egy másik, szintén festményekből kiinduló mémgyár pedig speciálisan a megfestett nők gondolatait vetíti ki, egészen zseniálisan.

Forrás: Twitter

A téma, úgy tűnik, vég nélküli: a legtöbb nyugati emberbe beleégett festmény közül abszolút sláger remixelésre Edvard Munch A sikoly, Jan Vermeer van Delft Leány gyöngy fülbevalóval vagy Van Gogh Csillagos éj című képe, nyilvánvalóan Leonardo da Vinci Mona Lisa-ja mellett (és persze nem feledkezhetünk meg az internetet magasan megnyerő macskákról sem). Ezek a megoldások könnyen és gyorsan terjedhetnek, de a múzeumok márkáinak vagy a konkrét kiállításokhoz kapcsolódó projekteknek okosabb és finomabb megoldásokra van szüksége.

MET – Minden, ami offline, az online is

A New York-i Metropolitan Museum of Art, vagyis a MET szintén világszerte ismert márka – ha másért nem, az itt tartott Met-gálák miatt biztosan. Ezen a bulin világsztárok vonulnak fel hiperdesignos ruhákban, amiről utána szinte minden médium beszámol. Ez a stratégia elég jól működik a közösségimédia-felületeken is (ha épp nincs világjárvány): rendezz nagy bulikat ismert emberekkel offline, aztán kommunikálj róla online. Hiába zajlik egy esemény pontszerűen, a kapcsolódó tartalmat egész évben vidáman lehet szórni: a legbénább és a legmenőbb ruhák toplistái, korábbi évek legjobb pillanatai, interjúk celebekkel, tervezőkkel, satöbbi. 

A MET emellett például a Louvre-hoz hasonlóan használ egyedi hashtageket Instán.

Néhány példa az elmúlt évekből:

  • #MetSpeaks: belemenős beszélgetések művészekkel
  • #MetCameo: híres látogatók képeinek újraposztolása, sztárok értékelései a kiállításokról
  • #MetMoment: látogatókról készült fotók újraposztolása
  • #MetSketch: múzeumi kiállítások vázlatai
  •  

Estöri – Így instázna Blaha Lujza

Az Esterházy Magyarország Alapítvány a család négyszáz éves történetét ápolja, céljuk az Esterházy-hagyaték átadása a következő generációk számára. Ez nem könnyű feladat, pláne ha a fiatalok eléréséről van szó. Az alapítvány be szerette volna bizonyítani, hogy a történelem egyáltalán nem unalmas, ezért létrehoztak egy kreatív történelmi versenyt. A középiskolásoknak tartott Estöri már hat éve működik és a történelmi témát ügyesen köti össze fiatal korosztály számára otthonos a közösségi felületekkel. Tavaly tavasszal a diákoknak például dualizmus korabeli hírességeknek kellet social profilokat készíteniük.

A projektről a Czigány Balázs, az Esterhazy Privatstiftung igazgatóhelyettese azt mondta: „Az Estörivel nem csupán az a törekvésünk, hogy a korszak mélyebb megismerését és megértését elősegítsük és a történelemtanítás hagyományos nézőpontja mellett más szemszögből – korabeli történelmi személyek, újságírók bőrébe bújva – is szemügyre vehessék a diákok a korszak eseményeit, hanem olyan kompetenciák mozgósítása is, mint a kutatási-elemzési affinitás, a kreatív-alkotói készségek, a művészi képességek, vagy a szövegírói véna kibontakoztatása, vagy épp a digitális készségek, a média és kommunikációs ismeretek fejlesztése.”

Magyar Nemzeti Múzeum – Valódi közösségépítés karantén idején

Az MNM az egyik legnehezebb időszakot okosan kihasználva közösségi fotógyűjtő kampányba kezdett. A világjárvány betörésekor, az első hullám alatt vitte végig a „Muti az otthoni munkahelyed – My home office challenge” projektet, ami az MNM kommunikációja alapján végül az itthoni múzeumi szakma eddigi legsikeresebb közösségi gyűjtőkampányává nőtte ki magát. Április második fele és június közepe között összesen összesen 1880 fotó érkezett a szervezőkhöz. A gyűjtés egyik célja az volt, hogy megörökítsék a bezártság idején megváltozott munkakörülényeket, de mivel az ötlet képzőművészeti körökből indult ki, sok művész aktuális helyzetét is rögzíteni tudták. A My home office challenge sokféleképpen felhasználható kontentet generált: a képek kiállítása, a karantén során előjövő kérdések újabb projekteket indíthattak a szervezők fejében.

Forrás: https://www.facebook.com/photo/?fbid=10158544933083270&set=gm.573850640000221