Ha az íráskészségeden szeretnél javítani, a sztenderd profi tippek általában arról szólnak, hogy mélyre kell leásnod, szisztematikusan kell dolgoznod, és nem várhatsz gyors eredményt.
Mi összegyűjtöttünk pár egyszerű (de zseniális) fogást hét ikonikus írótól. A segítségükkel megtalálhatod az új irányt, amivel rögtön kifejezőbben és hatásosabban írhatsz meg bármilyen szöveget – social media posztot, reklámot, vagy ha úgy tetszik, a saját regényedet.
Haruki Murakami
Murakami a regényeiben komplett, varázslatos világokat hoz létre hétköznapi emberek életéből. És mindezt olyan empátiával teszi, hogy azonnal megkedveled a karaktereit. Íme három alapelv, amik Murakamit vezérlik, amikor a regényeit írja:
1. Próbálj meg nem megbántani senkit! Írj úgy, hogy ne sértsd meg az olvasó érzéseit. Egy szövegben jobban működik az empátia, mint a vádaskodás vagy az ítélkezés. „Mindegy, mit írsz, valakit szinte biztosan megbántasz vagy felzaklatsz. Ezért minden tőlem telhetőt megteszek, hogy olyat írjak, ami nem bánt meg senkit.” – vallja Murakami.
2. Vidd el egy utazásra az olvasót! A történetnek magával kell ragadnia az olvasót, hogy teljesen belemerülhessen a sztoriba. Adj hozzá olyan részleteket a szöveghez, amiktől úgy érzed, hogy ott vagy, ahol a cselekmény zajlik.
Ezt a megközelítést használták például a Mitsubishi All New L200 Triton Sport 2017 reklámvideójában: ebben az autó egy középkori csatamezőn halad át. A kép annyira magával ragadó, hogy nem is reklámnak tűnik, hanem egy izgalmas film előzetesének:
3. Szerezz örömöt és nyújts vigaszt az írásoddal! Az olvasó nem a szövegre emlékszik, hanem az átélt érzelmekre. Az örömtelikre gyakrabban akarnak emlékezni, a szorongást keltőket pedig gyorsan el akarják felejteni. Murakami ezért a könyveiben a könnyed, szentimentális érzések terepén marad.
A reklámok dolga, hogy érzelmeket váltsanak ki. Erre építi a narratíváját a Coca-Cola a The Great Mealben („A Nagy Étkezés”), ami a cég világjárvány kezdete utáni első kampányának volt a része. A történetben olyan családokat láthatunk, amelyeket bár összezárt a karanténidőszak, de még elszigeteltségükben is találnak valami jót: megfőzik a kedvenc ételeiket:
Stephen King
King a feszültségteremtés mestere, és roppant termékeny író: 60 regénye jelent meg, és műveiből több mint 100 filmadaptáció készült. A munkásságában ezek az alapelvek vezérlik:
1. Készülj fel arra, hogy kritizálni fognak! A karrierje kezdetén King a szobája falára tűzte ki a kiadóktól kapott elutasító leveleket. Később pedig minél népszerűbbek lettek a regényei, annál több negatív kritikát kapott.
Ha írsz, készülj fel arra, hogy beszélni fognak a művedről. Gyakran keményebb hangnemben, mint amit megérdemel.
A Nike Dream Crazy („Álmodj Őrültséget”) kampányát rengetegen és kőkeményen bírálták. A reklámban szerepel Colin Kaepernick is, az amerikai focista, aki nem állva, hanem féltérdre ereszkedve hallgatta az amerikai himnuszt, így tiltakozva az Egyesült Államokban tapasztalható faji alapú megkülönböztetés ellen. A reklám botrányt okozott, sokan el is égették a Nike cipőjüket, de a márka igazi hívei kiálltak a focista mellett.
2. Mindenekelőtt magadnak írj! Csak akkor kell írnod, ha nem tudod megállni, hogy ne tedd. Az írásnak olyan tevékenységnek kell lennie, ami előre hajt téged, és elégedettséggel tölt el. Ha erőlködve írsz, az érződik a szövegen. Ahogy King mondja: „Azért írok, mert élvezem. És ha tudod azért csinálni, mert szereted, örökké csinálhatod.”
3. Használd a saját szókincsed! Úgy írj, ahogy beszélsz: egyszerűen, életszerű kifejezésekkel. Például, ahelyett, hogy „lenyűgöző volt”, a főhős inkább azt mondja, hogy „el voltam tőle ájulva”. De például a barátod is azt fogja neked mondani, hogy „miért nézel ki úgy, mintha esküvőre mennél?”, nem pedig azt, hogy „szerintem kissé túllőttél a célon ezzel a szettel.”
Charles Bukowski
A Time magazin Bukowskit úgy nevezte, hogy „Amerika legrosszabb életű nyertese”. Csak 46 évesen lett híres, de előtte szegényen élt, sokat ivott, és erről őszintén írt is.
Íme, három jótanács a lázadó írótól:
1. Ne untasd az olvasót! A szövegnek a cselekmény után kell vezetnie a nézőt, nem pedig elvonnia a figyelmét szükségtelen lírai kitérőkkel. Bukowski abban hitt, hogy az elbeszélés dinamikája miatt nem teszik le a könyvet az olvasók. Bukowski karaktereivel nehéz azonosulni, pontosan azért, mert az olvasónak nincs ideje megérteni az érzéseiket – de a szöveg végéig mindig eljutnak.
2. Írj őszintén! „Szar életem volt, ennyi. Szar élet, amiről írni lehet.” – mondta Bukowski. Túlélte az iskolai bántalmazást, a szegénységet, a magányt és az alkoholizmust. Az írásaiban arról beszélt, amit átélt. Nem tudod jól leírni a dolgokat, ha nem tudsz róluk semmit. Azok a legjobb történetek, amikben saját élményeid vannak benne.
3. Írj folyamatosan! Bukowski novellákat, regényeket és verseket írt, majdnem minden nap az írógépe előtt ült. Nem szerkesztette utólag a műveit, és azt tanácsolta, hogy csak arra gondolj, amit holnap fogsz írni, ne pedig arra, amit már megírtál.
Mi nem javasoljuk, hogy ne szerkessz (hacsak nem vagy lázadó), de ne is akadj fenn mindenen a tökéletességet hajszolva.
Chuck Palahniuk
Chuck Palahniuk írói pályafutása az újságírással kezdődött. Innen van a stílusa is: tömör, dinamikus – minimális leírás, maximális cselekmény. Íme, három tipp az íráshoz a Harcosok klubja szerzőjétől:
1. Érezze magát okosnak az olvasó! Ha az eseményeket történelmi kontextusban írod le, emlékeztesd az olvasóidat, hogy mi történt akkoriban. Ha utalásokat teszel a szövegbe, adj hozzájuk megfejtést is.
Az olvasónak meg kell értenie, mi történik a szövegben, különben pár keresgélés után egyszerűen leteszi a könyvedet. Az a jó, ha a magyarázatok miatt azt gondolja, „igen, igen, erről már hallottam egyszer”, és okosnak érzi magát.
2. Ne nevezd meg az érzést, teremts egy helyzetet, ami leírja! Egy érzelem leírása nem idézi elő az adott érzést, tehát az olyan szavak, mint a „szomorú”, „vidám” vagy „hatásos”, nem ragadják meg azonnal a figyelmet.
Egy példa Palahniuktól: „Ahelyett, hogy azt mondod az egyik karakteredre, hogy összetört szívű, mesélj a sós könnycseppekről, amiket a válási papírjain száradtak meg, miután elaludt az íróasztalánál.”
3. Úgy írd le a dolgokat, ahogy a karakter látja őket! Ne elvont mértékegységeket használj: az olvasónak nehéz elképzelnie, hogy néz ki egy 17 méteres távolság, de egy hatsávos út szélessége többet mond neki.
Mutasd meg úgy a képet, ahogy a karakter látja. Így nemcsak változatosabbá teszed a szöveget a rövid és velős hasonlatokkal, hanem bemutatod a karaktert is, akinek a nevében meséled a történetet. Ahelyett például, hogy „hideg lett odakint”, írd azt, „ökölbe szorította a kezeit, és behúzta őket a pulóvere ujjába”.
Ezt a technikát használta a HP az egyes szám első személyben előadott 3D Scanning Made Easy („Könnyebb lett a 3D szkennelés”) c. reklámjában. A 3D szkenner reklámja nem a gép technikai tulajdonságairól beszél, hanem bemutatja, milyen az eszközzel dolgozni, egy dizájner nézőpontjából:
Ernest Hemingway
Hemingway stílusát a „tömör” szó írja le a legpontosabban. Az ilyen tömör, drámai és dinamikus írásmódot meg lehet tanulni. Íme, a három leghasznosabb tipp az „öreg halásztól”:
1. Arról írj, amit ismersz! Hemingway igazi embereket és eseményeket használt alapanyagként a történeteiben. Úgy gondolta, hogy ettől keltek életre a történetei: a karakterek háromdimenziósak lesznek, a sztori pedig hihető.
2. Rövid mondatok. Hemingway összes művét úgy írta meg, hogy könnyű legyen olvasni. Egyetlen hosszú, tekervényes mondat is elég, hogy az olvasó elveszítse az érdeklődését. Újraolvasás helyett a legtöbben csak átfutják a bekezdést, és továbblépnek. De ha az egész szöveg dagályos, az illető talán fel is adja, és végig sem olvassa a könyvet.
A rövid mondatok módszerét jól használják a reklámokban, ahol a szöveg a fő, a kép pedig csak illusztráció, mint például a márkák önmeghatározó hirdetéseiben.
A H&M ezt a technikát használja az egyik, a „fenntartható” divatról szóló videójában. A márka divat-sztereotípiákat sorol fel, hogy elmondja, a divatban nincsenek szabályok, egyetlen kivétellel: adjuk oda a ruháinkat, hogy újrahasznosíthassák őket.
3. Főnevek és igék melléknevek és határozószók helyett. A hosszas leírások és elvont tulajdonságok dagályossá teszik a szöveget, és közben nem adnak többletjelentést. Hogy a narratíva dinamikus legyen, kerüljük a részletekbe menő, nehézkes leírásokat.
Anton Csehov
Csehov több mint 300 művet írt, a tömör forma mesterévé vált, és megalkotta a „puska-módszert” – az alapelvet, mely szerint egy történet minden részlete számít. „Nem tehetsz egy töltött puskát a színpadra, ha senki sem akarja elsütni” – vélte Csehov.
Itt van három tanács egy szerzőtől, aki a drámaírás megkerülhetetlen alakjává vált:
1. Sajnáld a karaktereidet! Az empátia kiváltása érdekében muszáj, hogy az olvasó könnyen tudjon azonosulni a karakterrel. Márpedig elég nehéz magunkra ismerni tökéletes emberekben. Hagyjunk egy kis hibát a figurában, mutassuk meg a gyengeségeit, és ítélkezés helyett indokoljuk meg azokat a szövegben.
Ez reklámkészítéskor is fontos. A BetterMe egészség- és fitneszapplikáció reklámja például támogatja a hősnőjét a jó és a rossz napjain is. A történet alapja, hogy egy lány elveszi magát feleségül, hogy „elfogadja önmagát örömben és bánatban” is.
2. Ne hozz létre egyértelműen pozitív vagy negatív karaktereket! A színtiszta gonosz és a jó ütköztetésétől a sztori lapos lesz. A történet felélénkítéséhez adj progresszív gondolatokat a kellemetlen karaktereknek – és fordítva. Legyen például egy nem túl gyakorlatias, de szerethető művészed, vagy egy ötletvezérelt, keményen dolgozó, aki viszont kegyetlen a családjával.
Ezt a hozzáállást alkalmazza a Donate Life nevű nonprofit szervezet is. Arra biztatja az embereket, hogy csatlakozzanak egy szervdonor programhoz, mindezt egy roppant kellemetlen figura bemutatásával:
3. Mutasd meg, hogy a vicces történeteidben több van, mint szimplán humor! Írd úgy meg a sztorikat,, hogy legyenek rövidek és viccesek – de ha kicsit kibontod őket, megmutatkozik a történések mögötti tragédia is.
Például, Csehov „Férfi és kutya beszélget” című történetében egy részeg karakter egy juhászkutyával beszélget, és ez komikus. A Tosca hőse is egy állathoz beszél, egy lóhoz, de ez már dráma: az öreg fuvaros fia meghalt, és nincs más, akivel a gyászát megoszthatná.
Ha a „Férfi és kutya beszélget” kontextusát vagy az események fejlődését ismernénk – hogy miért kezdett el inni a férfi, és mi történt vele később – , a történet viccesből tragikusba fordulna.
Henry Miller
A Ráktérítő szerzője a szakmai tanácsaiból 11 tömör írói szabályt alkotott. Ezek közül választottunk hármat, amik segítenek más szemmel nézni az írásodra.
1. Addig dolgozz valamin, amíg nem végzel! A koncentráció elvesztése a jó írás ellensége. Amikor írsz, a cselekményeket, a részleteket és a sztori szövetét fejben kell tartanod. Ha egyik szövegről a másikra váltasz, azt kockáztatod, hogy egyiket sem fejezed be – vagy sokkal több időt pazarolsz el, mert mindegyik műbe újra és újra bele kell merülnöd.
2. Merj formátumokkal kísérletezni! Ez nagyon fontos készség, ha hirdetésekkel foglalkozol. A nem hagyományos megközelítések segítenek a reklámok tartalmát önmagukban érdekessé tenni, és így még több embert elérni a virális terjedéssel.
Az Oatly gyógynövényes tej kültéri reklámkampányainak alapja egy nem szabványos formátum: egy csomó szöveget tesznek a táblákra, viccelődnek a közönséggel, és szinte semmit nem mondanak a termék tulajdonságairól.
3. Találkozz emberekkel, járj el, igyál, ha akarsz! Nem zárhatod be magad a négy fal közé, azt várva, hogy jöjjenek az eredmények. Lehetetlen erőszakkal kifacsarni magadból egy jó szöveget. Amúgy is, egy írónak anyag kell. És azt az íróasztal előtt ülve nehéz megtalálni.