A grafikai tervezésben a „negatív tér” az objektum körüli üres térre, vagy egyszerűen a háttérre utal. Segítségével néha „kettős” képek jönnek létre: a megjelenített objektumon kívül egy másik kép is megjelenik, amit a háttér hoz elő.
Ezt a technikát gyakran használják a reklámokban: az ilyen kreatívok lekötik a nézők tekintetét, akik így a márkára is jobban fognak emlékezni.
Nézzük meg, hogyan érzékeli az agy a képeket a negatív térben, és hogy milyen technikákat használhatunk az ilyen illusztrációk készítéséhez.
Hogyan lesz a háttérből kép?
Az agyunk úgy működik, hogy mindenben igyekszik felismerni az ismerős képeket – csak rá kell őt vezetni erre. Ahhoz, hogy ezt helyesen tegyük, ismernünk kell a formák felismerésének alapelveit. Nézzünk meg néhányat ezek közül!
Az alak és a háttér törvénye. Az alakoknak van egy zárt kontúrja – és még ha túl is lóg a lap szélén, a fejünkben kiegészítjük a képet. Ha egy alaknak jellemző sziluettje van, a környezettel kontrasztban áll és a háttérhez képest kis méretű, akkor könnyen megkülönböztethetjük a háttértől. Azonban ha a háttér és a tárgyunk színe, mérete is megközelítőleg azonos, akkor létrejöhetnek ezek a bizonyos kettős képek, vagy megfordítható figurák.
Hogy ez pontosan hogyan működik, azt Noma Bar (grafikus, a negatív tér használatának egyik mestere) illusztrációján láthatjuk. Az illusztráció fehér részét látva a kutya mancsát és a farkát alaknak, a zöld kitöltést pedig háttérnek érzékeljük. Azonban ha jobban megfigyeljük a zöld részt, akkor egy kutya fejét fogjuk látni, és így a fehér szín máris háttérré válik.
A közelség törvénye. Amikor a tárgyak egymás közelében helyezkednek el, akkor egy egészként érzékeljük őket. A kettős képeken az ábra és a háttér egy közös kontúrral rendelkezik – ez segít abban, hogy egyszerre két alakot lássunk, amelyek egymás mellett helyezkednek el.
Íme egy példa Dan Moller illusztrátortól - egy fehér medvét egy fekete öleli át (ez utóbbi a háttérből alakul ki):
Az egyszerűség törvénye. Az agy nem szereti az érthetetlen képeket – mindig valami egyszerűt és ismerőst keres bennük. A minél kevesebb alakból álló, szimmetrikus kompozíciók könnyebben értelmezhetők.
A nézőnek nem könnyű kapcsolgatni a figyelmét az alak és a háttér között, különösen, ha a képen sok a részlet. Az agy „hozzátapad” egy képhez, és azzal dolgozik. Erre nagyon jó példa az az optikai illúzió, amit a XX. század elején William Hill karikaturista alkotott meg. Ezen vagy egy nagy orrú öregasszony profilja látható, vagy egy fiatal lány arca, félig elfordítva (az öregasszony orra helyén a lány álla látható):
Nehéz egyszerre látni a lányt és az öregasszonyt is, de egy kis gyakorlás árán megtanulhatsz gyorsan váltogatni köztük. Viszont ez annál könnyebb feladat, minél könnyebben felismerhetők az alakok. Ehhez pedig egyszerűség kell.
A kreatívok készítésekor meg kell könnyíteni a néző munkáját – minél tömörebb, egyszerűbb a grafika, annál jobb. Ezen a könyvborítón például sokkal könnyebben kivehető a lány és az öregember:
A transzpozíció törvénye. Ha egy képet nézünk, az agyunk magától kiegészíti azokat a formákat, amiket már ismerünk. Az észlelésnek ezt a tulajdonságát a negatív térrel való munka során használják egy két színből álló objektum megjelenítésére.
Így ábrázolja a körtét Jeremy Moore illusztrációja. Mindannyian ismerjük ennek a gyümölcsnek az alakját. Ezért a körte jobb oldalát könnyedén ki tudjuk egészíteni a fejünkben (és ebben az sem zavar meg bennünket, hogy összeolvad a háttérrel).
Negatív tér a reklámokban
A kettős képek létrehozása gyakran nehezebb, mint a hagyományos illusztrációké. Már csak azért is, mert ha csak egyetlen vonalat is megváltoztatunk, az egész kompozíció értelmezhetetlenné válhat.
Ahhoz, hogy eljuttassuk az üzenetünket a közönséghez, célszerű az alábbi megközelítések valamelyikét követni: felismerhető sziluettet mutatni, a tárgyakat úgy rendezni, hogy közös körvonaluk legyen, vagy összeállítani egy alakot, különbözően megvilágított elemekből.
Készíts felismerhető sziluettet
A negatív teret tartalmazó képeknél fontos a tömörség. És mivel ezekben alig van a képnek mélysége, ezért a döntő szerepet a sziluettek játsszák. Egy tárgyat vagy egy szereplőt, a jellemét vagy a tulajdonságait a kontúr segítségével mutathatjuk meg, és ehhez fontos:
Hangsúlyozni a megkülönböztető vonásokat. Ha lefényképezünk egy tárgyat, majd körberajzoljuk és feltöltjük ezt egy színnel, akkor valószínűleg egy értelmezhetetlen foltot fogunk kapni. Ha kevés részlet van a képen, kifejezőbb sziluettre van szükség. A megalkotása olyan, mint egy karikatúra megrajzolása: találd meg a tárgy megkülönböztető jegyeit, és ábrázold azokat elnagyolt módon. Mint ebben a McDonald's kávéreklámban:
Ezen a negatív térben lévő objektumok kicsi, de felismerhető töredékekben jelennek meg. A fej ábrázolásához a fül formáját eltúlozták, a frizurából pedig néhány hajszálat emeltek ki. Az idő megjelenítéséhez egy régi ébresztőórát választottak (természetesen ma már mindenkinek az okostelefonján van az ébresztője, de ezt igencsak problémás illusztrálni).
Gondolj a mozgásra is! A mozgó tárgyaknak a megkülönböztető jegyeik mellett a mozgásukkal kapcsolatos jellemzőik is vannak. Ha a testről beszélünk, akkor annak hajlásait úgy kell eltúlozni, hogy a kis méretű ábrán is kivehető legyen. A Budweiser olimpiai hirdetéseiben a felismerhető mozdulatok segítenek mentálisan kiegészíteni a sportolók figuráit, még ott is, ahol azok összeolvadnak a háttérrel.
Helyezd mellé
Ha a negatív térrel dolgozol, különböző módon helyezheted el az objektumokat. A legegyszerűbb, ha egymással érintkezve helyezzük őket, de ezen kívül ráhelyezhetünk egy tárgyat a másikra, vagy ábrázolhatunk egy tárgyat a megvilágított és a sötétben lévő oldalával is.
Helyezz el két tárgyat egymás mellé. Ahhoz, hogy ez a megközelítés működjön, a kontúroknak egyszerre két alakhoz kell tartozniuk. De korántsem könnyű bármilyen két tárgyat közös határvonallal ábrázolni.
Próbáld megváltoztatni az elemek méretét és elrendezését, válogass a művészi technikák között. Jó példa erre a Volkswagen független mozikat támogató plakátjai. Ezerféle módja van a láb ábrázolásának, de itt olyan nézőpontot választottak, hogy a láb kontúrja hasonlítson egy cápa szájához – és ezzel újragondolták A cápa című filmet. A Taxisofőr plakátjához pedig a sárga autó lökhárítójának kontúrját kombinálták a fekete pisztolyéval.
Mindezzel a Noma Bar (az említett illusztrációk alkotója) és a Volkswagen azt az üzenetet közvetítették, hogy a független filmekben szokatlan szögből láthatunk ismerős dolgokat.
Átfedés használata. A kettős képeken úgy tűnhet, hogy két objektum átfedi egymást, ha a körvonalaik nem esnek teljesen egybe.
A Ponec táncstúdió egyik kreatívjában két fehér táncos figura látható. A hátuk úgy fordul, hogy a háttér segítségével két újabb alakot formál: egy férfi és egy nő fejét. Mégsem teljesen van ez így: szigorúan véve a hátuk ívei nem követik az arcok körvonalait – a hátuk „igazodik” hozzájuk. A testek és az arcok mintha egymásra rakódnának. Egy másik ábrán hasonló vizuális megoldást láthatunk, csak egy tenyérrel és egy arccal.
Vegyél egy több elemből álló objektumot. A negatív tér segítségével az objektum jól és kevésbé jól megvilágított részeit is megjelenítheted.
Például a Claro távközlési cég alábbi reklámja a háttér segítségével a világos részeket mutatja meg. Fontos, hogy a frizura és a ruházat elkülönül az arctól, és az orr és a szemöldök is külön vannak megjelenítve – ezek érthetővé teszik a képet.
A negatív tér előnyei
A háttér használatában rejlő lehetőségek végtelenek. A háttér el tudja különíteni a fő objektumokat, és új, erős jelentések létrehozásában is segíthet. A negatív térrel rendelkező kép elkészítéséhez fontos, hogy:
#1. Vedd figyelembe az érzékelés törvényeit. Az agy a hasonló objektumokat csoportosítja, az azonos „vizuális súlyú” objektumokat egységesnek tekinti, és képes a kompozíciókat kiegészíteni, befejezni, egy már ismert minta szerint. Mindez hatással van arra, hogyan érzékeljük a képeket.
#2. Stilizáld a sziluetteket úgy, hogy felismerhetőek legyenek. Kettős képeknél előfordulhat, hogy a kontúr nem teljesen pontos (mint a Ponec-reklám táncosainál). De fontos megőrizni a szereplő vagy a tárgy jellegzetes vonásait, hogy a kép érthető legyen.
#3. Ügyelj a kompozícióra. A negatív teret tartalmazó képek részletessége nem játszik túl nagy szerepet – itt sokkal fontosabb kitalálni az elemek elhelyezkedését. A pisztoly markolata, amely beleolvad a sárga taxiba, vagy az árnyékokból felépülő arc harmóniája sokkal fontosabb, mint a kép részletgazdagsága.